Gyimesi Timea

Elmozdulások és riturnáliák a kortárs francia és magyar irodalomban


A mondat funkciója Krasznahorkainál: a lélegzetvétel politikája

Krasznahorkai deleuze-i író, de mondhatni önkéntelenül az. Minél látensebb ez a kapcsolat, annál fontosabb, hogy megértsük Krasznahorkai miért fogalmaz előszeretettel hosszú mondatokban, amelyek a kollektív életformákra irányuló lélegzetvétel politikáját hordozzák magukban. Tévedés lenne ezt a jellemzőt pusztán a stilisztikai virtuozitás kategóriájába besorolni. Inkább egy olyan formáról van szó, amely helyet ad, és megőrzi a nyelv leredukálhatatlan heterogenitását, amit a Mille plateaux glosszoláliának hív: „Sok szenvedély bújik meg egy szenvedélyen belül, és sokfajta hang rejtőzik egy hangon belül, egész lárma, glosszolália”.1. A Mille plateaux a nyelven kívüli jelenségeket (intonáció, hangsúly) figyelmen kívül hagyó saussure-i nyelvkoncepció kritikáját megfogalmazó beszédaktus-elmélettel összhangban a nyelv egy pragmatikus elméletét fogalmazza meg, amely azt vallja, hogy „az egész nyelv […] függő beszéd”,2 sőt szabad függő beszéd.3 Bahtyinnak a témával kapcsolatos munkái referenciapontként szolgálnak Deleuze és Guattari számára, és főként az interferencia válik fontossá számukra, amely „a szabad függő beszédre jellemző sajátosság”.4

Elmozdulások és riturnáliák a kortárs francia és magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 977 2

Egyéni hangú, a magyar irodalomtudomány palettáján saját színt képviselő könyvet tart a kezében az olvasó. Nem egyszerű tanulmánygyűjteményt, hanem tanulmányokból épülő, bármely irányban tovább írható, újabb tanulmányokkal kiegészíthető, nyitott szintézist. Gyimesi Timea a Deleuze-zel és Guattarival olvasni program jegyében, a 20. századi francia geofilozófia mély megértése nyomán, francia és magyar szerzőket olvas egymásra, és olyan szerte futó témákat képes egységben tárgyalni, mint az ember és a gép, az ökoton és az utópia, az episztemokritika, a téri fordulat, a figyelemökológia, az empátia és az ökokritika. Teszi mindezt annak a pragmatikai fordulatnak a jegyében és leírása mentén, amely alapjaiban változtatta meg az irodalommal való foglalkozás problémáit, diszciplináris közegét és nyelvét. Utóbbi abban a nagyon pontos és nagyon árnyalt fogalmazásmódban is megmutatkozik, ahogyan saját maga használja a nyelvet: mintha azt akarná példázni, hogy a nyelvi forma nem hordozza, hanem kihajtogatja a gondolatot. A pliszírozás tudománya. Teleológia helyett proceduális megismerés, haladás-elv helyett a metamorfózis alakváltozatai, a tudományos megismerés számára érzékelhetetlen, átmeneti létmódok érzékelhetővé válása: ebben az ismeretelméleti kontextusban az irodalom és a művészetek ismét kitüntetett helyre tehetnek szert a társadalmi (ön)megismerés folyamatában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gyimesi-elmozdulasok-es-riturnaliak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave