Románia és Bulgária számára a csatlakozás előnyei nyilvánvalóak (lásd például: Bogdan 2022, illetve Yotseva-Kanchevska 2021). De mi a helyzet az EU-val? A Tanács 2022. december 8-i döntése, amely jóváhagyta Horvátország, de elutasította Bulgária és Románia tagságát, nem tükrözte az uniós intézményi háromszög másik két tagjának álláspontját. A szupranacionális szereplők részéről egyértelmű, hogy az Uniónak előnyére válik a bővítés. Az Európai Parlament többször sürgette Bulgária és Románia mielőbbi felvételét, amelynek eddigi halogatását is diszkriminatívnak minősítette, tekintve, hogy mindkét ország teljesíti a csatlakozás minden kritériumát. Az Európai Bizottság 2022 novemberében amellett érvelt, hogy a kibővített schengeni övezet biztonságosabbá, virágzóbbá, vonzóbbá és erősebbé teszi az EU-t mind belül, mind globális szinten. A Bizottság alelnöke szerint a folyamatos késlekedés azzal a veszéllyel jár, hogy elidegeníti a kimaradó országok polgárait, ráadásul egy olyan időszakban, amikor Európának szorosabb egységre van szüksége (EB 2022). Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa „mélységes csalódottságának” adott hangot a szavazás után. „Schengen Európa dobogó szíve. Összeköt minket” – nyilatkozta a biztos a második schengeni jelentés (State of Schengen) bemutatásakor (EB 2023a). 2023 júliusában a Parlament állásfoglalást adott ki arról, hogy Bulgáriának és Romániának 2023 végére Schengenhez kell tartoznia. Indoklásukban kifejtik ennek előnyeit: belépésük vétózása Európa-ellenességet szít, árt a gazdaságnak, illetve klímavédelmi szempontok is felmerülnek, hiszen a határátkelőhelyeken való hosszabb várakozás környezetterhelő hatással jár (EP 2023).