Ahogy az emberi intelligencia rendkívül összetett jelenség, úgy a mesterséges intelligencia is felettébb sokrétű, így számos más tudományágban megtaláljuk a gyökereit és egyes előképeit. Ezek rövid felvillantásával az a célunk, hogy megmutassuk az olvasónak, a mesterséges intelligencia koncepciója egyáltalán nem új keletű, és – bár az alkalmas eszközt az adta az emberiség kezébe – nem a számítástechnika megjelenéséhez köthető jelenség. A tudománytörténeti áttekintésből látjuk majd azt is, hogy a mesterséges intelligencia kutatása, módszertanának fejlesztése nem korlátozódik a reáltudományok terrénumára, hanem a bölcsészettudománytól a biológiai, pszichológiai, közgazdaságtani és természetesen informatikai és matematikai területek eredményeiből szőtték azt a rendkívül színes szövetet, amelyet ma mesterséges intelligenciának nevezhetünk. A mesterséges intelligencia fejlesztésében ma egyaránt helyet kapnak nyelvészek, statisztikusok és orvostudományi kutatók is. Nem mondhatjuk tehát azt, hogy a jogtudomány ne vonhatná vizsgálódási körébe ezt a területet, hiszen a mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldások fejlesztése mellett annak társadalomra gyakorolt hatásáról, különösen pedig a jogalkotóval szemben támasztott szabályozási igényéről nem lehet megfeledkezni. Az alábbi rövid áttekintés álljon itt azért, hogy az olvasó lássa azt a fejlődési ívet, amely elvezetett a mesterséges intelligencia problémájának tudományos vizsgálatához, kutatásához, megalkotásához és a napjainkban látható fejlettséghez. A tudománytörténeti bevezetőben igyekszünk megmagyarázni néhány olyan társtudományi alapfogalmat is, amelyek a mesterséges intelligencia működésének későbbi bemutatása során felmerülnek, és amelyek ismerete a felvázolt problémák megértéséhez nélkülözhetetlen.