A mesterséges intelligencia alapú eszközök (robotok, algoritmusok) cselekedeteivel és döntéseivel kapcsolatosan a jogi megítélés során a cselekvés másnak való betudhatósága merül fel problémaként. Egy hétköznapi eszköz, gép vagy szerszám használatával okozott károkért való felelősség általában a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint a gépet üzemeltető személyt vagy az üzemben tartót terheli, amely felelősség alól bizonyos esetekben mentesülhet. Egyes kivételes esetekben pedig a veszélyes üzemi felelősség alapján az üzemben tartó felelős mindenfajta kárért, amelyet a veszélyes üzem működése során másoknak okozott, ebben az esetben a mentesülési lehetőségek minimálisak. A fenti felelősségi rendszerhez hasonló az állattartók felelőssége is az állat, illetve a veszélyes állat által okozott kárért. Ha a kárt a készülék meghibásodása okozza, akkor a fogyasztóvédelmi és a polgári jogi szabályok a gyártó, illetve a kereskedő felelősségét hozzák előtérbe. Az ilyen esetek jellegzetessége, hogy az érintett gépek nem képesek önállóan módosítani a működésükön, vagy döntést hozni az üzemelés során; az ilyen eszközök biztonságos és megbízható módon való megtervezése, megfelelő elkészítése, beüzemelése, a használat során a biztonsági előírások betartása mellett a károkozás valószínűsége észszerűen csökkenthető. A gépek működése átlátható, a gyártói hiba vagy a felhasználói beavatkozás következménye előre látható és kiszámítható. A mesterséges intelligencia esetében azonban éppen az a jellegzetesség csúcsosodik ki, hogy azok olyan összetett algoritmus alapján, nagy mennyiségű adat felhasználásával és nagy sebességgel hoznak döntéseket, hogy az a felhasználók számára általában nem átlátható.