Barabás A. Tünde (szerk.)

Kriminológia MA


Bevezetés

Kábítószer az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation – WHO) 1977. évi meghatározása szerint1 bármely anyag lehet, amely az élő szervezetbe kerülve annak egy vagy több funkcióját módosítja. A kábítószer fogalmát tekintve a szakirodalomban egyébként meglehetősen nagy a zűrzavar, ezért helyes, ha a nemzetközi megállapodásokra támaszkodunk, amelyek nem definíciókat tartalmaznak, hanem azokat az anyagokat, amelyeket a büntetőjog szempontjából értékelni kell. Az ENSZ keretében létrejött 1961-es egyezmény2 felsorolja a kábítószereket (például ópium, morfium, heroin, kannabisz, kodein), az 1971. évi3 pedig a pszichotróp anyagokat (például LSD, amfetamin, fenobarbitál). Ez utóbbiak az élő organizmusra enyhébb hatást gyakorolnak (gyakran gyógyszerként is használatosak), ám a büntetőjog szempontjából kábítószernek számítanak, és ennek megfelelően hasonlóképpen tilalmazottak. A kábítószereken és a pszichotróp anyagokon felül nagy számban léteznek még más anyagok is, amelyek a központi idegrendszerre hatva bódulatot, mámort, tudatállapot-változást idéznek elő, ezek azonban kevéssé radikális hatásúak, így büntetőjogi megítélés alá nem esnek.

Kriminológia MA

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 959 8

Vajon melyek a ma kriminológiai kutatásainak kulcskérdései, azok a témák, amelyek az NKE Rendészettudományi Karán folyó mesterképzések hallgatói számára a legkorszerűbb és leghasználhatóbb kriminológiai ismereteket nyújtják? A kriminológia milyen új kutatási eredményekkel, nemzetközi és hazai tapasztalatokkal támogatja a magas szintű rendőri munkát? A kötet három kérdéskört jár körül a hazai tudományos és gyakorlati élet legkiválóbb művelőinek segítségével. Az első rész fő témái a bűnmegelőzés elmélete és beépítése a stratégiai tervezésbe, majd a gyakorlatba; a közösség és a rendészeti munka összekapcsolása, valamint a napjainkban mindinkább teret nyerő szituációs és környezeti tervezés segítségével megvalósított megelőzés lehetőségei. A második rész a leginkább kiszolgáltatottak, a gyermek- és időskorúak kriminális veszélyeztetettségével foglalkozik, és a hazai és nemzetközi szabályozás alapján segít eligazodni a sérülékeny csoportok azonosításában és megfelelő kezelésében. A kötet harmadik része a bűnözés és a droghasználat összefüggéseit tárja fel, megmutatva a főbb hazai tendenciákat, az okokat, az egyes kábítószerek hatásmechanizmusát és jellemzőit, valamint a legfontosabb vonatkozó jogszabályokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/barabas-kriminologia-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave