Jany János

A világ jogrendszerei

Civilizációelmélet és jogtudomány


Rendszerszintű pluralizmus

A rendszerszintű pluralizmus azt jelenti, hogy az adott jogi rendszer lényegi belső sajátossága egyfajta normatív versenyhelyzet, amikor nincs egyetlen bizonyos norma, amely minden más értelmezést vagy olvasatot megszüntet. Értelemszerűen az interpretív jogi rendszerek sajátossága ez a helyzet, ahol a különböző jogi iskolák eltérő doktrínái azonos episztemológiai szinten egymás mellett élnek, és egyik sem minősül sem jobbnak, sem érvényesebbnek a többihez képest. A legiszlatív jogrendszerekben ilyesmire aligha van esély, hiszen a jogalkotás révén megszületik az egyetlen érvényes norma, amely minden más normát kiszorít saját hatóköréből. Természetesen az így keletkezett szabályokat is lehet különbözőképpen értelmezni, de ez már az értelmezés problémája, ettől még nincs több norma, legfeljebb egy norma különböző értelmezései. Ebben a gondolkodási paradigmában ez a jelenség anomáliának minősül, ezért igyekeznek minél hamarabb véget vetni az ilyen helyzeteknek, és valamilyen módszerrel helyreállítani a jogegységet, azaz a különböző értelmezéseket megszüntetni. Ez történhet kötelező erejű bírói értelmezéssel vagy akár tisztázó jellegű jogalkotói pontosítással is. Rendszerközi jogi pluralizmusról viszont akkor beszélünk, ha a pluralizmus nem egy jogi rendszeren belül alakul ki, hanem a jogi rendszerek egymás mellett élésének eredménye, ami össztársadalmi szinten párhuzamos rendszerek meglétébe torkollik. A rendszerszintű pluralizmus a ritkább jelenség, ezzel szemben a rendszerközi pluralizmus igen gyakori, sőt, azt lehet mondani, hogy a globális tér jelentős hányadában párhuzamos rendszerek figyelhetők meg.

A világ jogrendszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 955 0

A kötet új perspektívából mutatja be a világ jogrendszereit. A szerző szakít az eddigi sémákkal, és olyan új rendszertant alkot, amelyben az európai mellett az angolszász jog világa éppúgy megtalálja a helyét, mint a kínai, a japán, a zsidó és az iszlám jog, sőt a természeti népek szokásai is.

A sorokat olvasva olyan új fogalmakkal ismerkedünk meg, mint a legiszlatív, interpretív és konszenzuális jogi rendszer, a normatív dialektus, a fogolyállam vagy a jogrendszerek dinamikáját leíró adaptáció és transzformáció, amelyek révén párhuzamos vagy összetett rendszerek születnek.

E valóban globális merítésű könyv feltárja az egyes rendszerek mögött meghúzódó nagyon eltérő emberképet és a társadalomformáló erejű ideológiák hatásait is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jany-a-vilag-jogrendszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave