Bácsi Enikő

Kérés- és bocsánatkérés-stratégiák a középmagyar korban


A kérés tárgyának és nyelvi megvalósulásának összefüggései

Megvizsgáltam, hogy mutatkozik-e összefüggés a kérések tárgya és megjelenítési módja között. A jobbágyok bármit kértek a magasabb rangú személyektől, azt elsősorban a legdirektebb formákkal [2, 1] tették. Közülük is elsődlegesen az explicit performatívumot [2] alkalmazták, ugyanis kéréseiknek körülbelül 70%-át a kér, könyörög, sír stb. igékkel fogalmazták meg, szinte bármire is irányultak. Csupán néhány kivétel jelentkezett az anyagban, ilyenkor kérésüket megalapozottnak és teljesíthetőnek vélték. Az egyik ilyen a bizalmat kérő kérések csoportja volt: amikor az igazukról akarták meggyőzni a másik felet, akkor azt minden alkalommal a legközvetlenebb technikával, a felszólító móddal [1] végezték. Mivel biztosan tudták, hogy amit mondanak, az igaz, ezért használhatták ezt a direkt kategóriát. Attól függően, hogy valamely ügyben mennyire érezték „jogos”-nak az engedélykérésüket, ez alapján választottak a két direkt megformálás közül [1, 2], amelyek fele-fele arányban szerepeltek. Érdemes még kiemelni az intézkedésre felszólító kéréseket, hiszen itt is jelentős volt a felszólító módú [1] igék használata. Emellett az indirekt akaratnyilvánító formák [5] többsége is itt kapott helyet.

Kérés- és bocsánatkérés-stratégiák a középmagyar korban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 991 8

A könyv a kérés beszédaktusát és az ahhoz kapcsolható jelenségek – a kérés udvariassága és a bocsánatkérés – megfogalmazásának módjait vizsgálja a középmagyar korban, történeti szociopragmatikai keretben. A mű arra keresi a választ, hogy az elemzett korszakban megállapíthatók-e a kérés és a bocsánatkérés nyelvi megformálását illetően jellegzetességek, „szabályok”, és ha igen, mik azok; milyen eltérések és hasonlóságok mutatkoznak a kérések és a bocsánatkérések pragmatikájában és nyelvi megkonstruálásának módjában a különböző társadalmi csoportoknál; mely megfogalmazási módok számítottak helyénvalónak, udvariasnak és udvariatlannak a kérések kapcsán. A kutatási kérdések megválaszolásához az írás többféle elméletből igyekszik megtalálni azokat a szempontokat és fogalmakat, amelyek segítségével árnyaltabban értelmezhetők a feltárt jelenségek. Azért, hogy valóban átfogó és hiteles képet adjon a középmagyar kori kérésekről és bocsánatkérésekről, tárgyául különböző típusú 16–18. századi misszilisek szolgálnak: nemesi, peregrinus- és jobbágylevelek, ezáltal lehetővé válik az eltérő társadalmi csoportok kérési és bocsánatkérési módjainak összevetése is. A kutatás célja a 16–18. század nyelvhasználatáról meglévő tudásunk gyarapítása, az alkalmazott módszer mentén a történeti és a mai magyar nyelvi eredmények összevethetőségének megteremtése, továbbá a nyelvhasználat megvizsgálásán keresztül még pontosabb kép kialakítása a korabeli társadalmi viszonyokról, a hétköznapi emberek életéről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bacsi-keres-es-bocsanatkeres-strategiak-a-kozepmagyar-korbana//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave