Farkas Jácint, Raffay Zoltán, Gonda Tibor

Utazástudomány: akadálymentességi dimenziók


Az akadálymentes turizmus kedvezményezettjei

Ellentétben azzal, amit sokan feltételeznek, az akadálymentes fejlesztések kedvezményezettjei nemcsak a fogyatékossággal élők, hanem minden olyan személy, aki a turizmusnak és a szabadidőnek szentelt ideje alatt valamilyen fokú nehézséggel szembesül a turisztikai és szabadidős célterületekhez való hozzáférés, valamint ezek használata vagy élvezete során. Így ezek a fejlesztések érinthetik az időseket, a gyermekeket, a családokat, a várandós nőket, az ideiglenesen fogyatékossággal élőket és más csoportokat. Valójában mindannyiunk életében kisebb-nagyobb mértékben időlegesen bármikor szükség lehet akadálymentesített környezetre, termékekre és szolgáltatásokra. Nyilvánvaló, hogy ennek hiánya sok esetben ront az utazás élményén. Egy rossz fizikai kondícióval, esetleg jelentős túlsúllyal rendelkező személy elégedettségét és élményét jelentősen ronthatja, ha a negyedik emeleten bérelt magánszállásához nincsen (vagy nem működik) a lift, vagy a meglátogatni kívánt attrakciók helyszínei csak nehézségek árán közelíthetők meg. A társadalom jelentős része érintett lehet az akadálymentesítés valamilyen szintjében, következésképpen a desztinációk a turisztikai kereslet nagy százalékát figyelmen kívül hagyják, mivel nem kínálnak akadálymentes turisztikai termékeket. Ennek oka lehet, hogy nem ismerik e jelentős célcsoport igényeit és szokásait. Az akadálymentességre irányuló fejlesztések legfontosabb célcsoportjait az alábbiakban ismertetjük.

Utazástudomány: akadálymentességi dimenziók

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 993 2

Eddigi életem során két meghatározó időszak volt, amikor magam is szembesültem az akadálymentesség kihívásával. Az első, amikor a játszótér felé gyermekem babakocsijával kellett rendszeresen átbukdácsolni a HÉV-átjárón, a második pedig, amikor egy műtétből lassan felépülve igyekeztem (tömeg)közlekedni. Kétségtelenül inspiráló tapasztalatok voltak. Az igazi tanulságot azonban azok a kalandok jelentették, amelyeket e könyv társszerzőjével, Farkas Jácinttal éltem át. Dermesztő hidegben várni az amúgy is ritkán járó, alacsony padlós buszt, amelynek sofőrje lusta volt megállni és lehajtani azt a bizonyos rámpát a kerekesszéknek – inkább érzéketlenül továbbhajtott. Vagy a liftben tömörülő egyetemisták zavart tekintetét figyelni, amikor rájöttek, illene kiszállni és helyet biztosítani a rászorulónak – persze a csordaszellem ezt nem tette lehetővé. A tehetetlenségtől felgyülemlő dühöm mégis talán akkor volt a maximumon, amikor a vasúttársaság az előre leegyeztetett akadálymentes szerelvényt aznap „elfelejtette” forgalomba állítani, így meghiúsult a régóta tervezett közös utazás. (Egyébiránt egy PhD-védésre indultunk, amely az akadálymentes turizmusról szólt…) Ha nem is a világot, de Európát járó turizmuskutatóként megerősíthetem, amit e könyv szerzői kimondva-kimondatlanul üzennek az olvasónak: előbb-utóbb, ideig-óráig, így vagy úgy, de minden ember fogyatékossággal élővé válik, és mivel az utazás a XXI. században létforma, a szabadidő eltöltésének, a hivatás végzésének meghatározó tevékenysége, sürgős és hatékony szemléletváltásra van szükség. Ebben segít ez a hiánypótló kiadvány. Az akadálymentesség problematikája – ha nem is tekinthető fehér foltnak a hazai turizmustudományban – feltétlenül az alulkutatott témák egyike, különösen attitűdbeli aspektusainak feltárása várat(ott) magára. Mert valóban nem minden akadálymentesített kínálati elem akadálymentes. Az akadálymentesség a fejekben él: átgondolni, észlelni, ha kell, empatikusan segíteni. Egy rámpa önmagában mit sem ér, ha a teljes útvonal nem akadálymentesített. (Részlet az előszóból.)

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-raffay-gonda-utazastudomany-akadalymentessegi-dimenziok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave