Farkas Jácint, Raffay Zoltán, Gonda Tibor

Utazástudomány: akadálymentességi dimenziók

Kutatási módszertan

A kérdőíves kutatás 2019 tavaszán indult, és év végére fejeződött be. Magyarországon kívül további négy országban (Horvátország, Németország, Olaszország és Spanyolország) működő partnerszervezetek vettek részt a kutatásban. Az eredmények kiértékelése áthúzódott 2020-ra, a fogyatékossággal élő érintetteket ugyanis nagyon nehéz volt elérni. A kérdőív kitöltése alapvetően online kitöltőprogramon keresztül történt, de egyes esetekben személyes adatfelvételre is sor került. Ténylegesen 262 magyarországi kitöltés készült el, ami a magyarországi akadálymentes turizmussal kapcsolatos kutatásban tudomásunk szerint az egyik legnagyobb mintaszám. A minta összetétele ugyan nem reprezentatív, de megítélésünk szerint alkalmas helyes következtetések levonására. A kapott eredményekről készült egy rövid kutatási összefoglaló és a teljes kutatási eredményt bemutató műhelytanulmány (Gonda–Raffay, 2020a; Gonda–Raffay, 2020b). A kérdőívet kitöltők 47,8 százaléka férfi, míg 52,2 százalékuk nő. A legtöbben 36 és 50 év között vannak (47,8 százalék), a megkérdezettek közel fele ebbe a csoportba tartozik. 18 és 25 év közötti 20,1 százalékuk, 50 és 65 év közötti 14,2 százalékuk, 26 és 35 év közötti 12,7 százalékuk, és 66 év feletti 5,2 százalék. A demográfiai adatok közül még a gazdasági aktivitás, a lakhatási forma, az iskolai végzettség és a családi állapot került felmérésre.

Utazástudomány: akadálymentességi dimenziók

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 993 2

Gazdaság Turizmus

Eddigi életem során két meghatározó időszak volt, amikor magam is szembesültem az akadálymentesség kihívásával. Az első, amikor a játszótér felé gyermekem babakocsijával kellett rendszeresen átbukdácsolni a HÉV-átjárón, a második pedig, amikor egy műtétből lassan felépülve igyekeztem (tömeg)közlekedni. Kétségtelenül inspiráló tapasztalatok voltak. Az igazi tanulságot azonban azok a kalandok jelentették, amelyeket e könyv társszerzőjével, Farkas Jácinttal éltem át. Dermesztő hidegben várni az amúgy is ritkán járó, alacsony padlós buszt, amelynek sofőrje lusta volt megállni és lehajtani azt a bizonyos rámpát a kerekesszéknek – inkább érzéketlenül továbbhajtott. Vagy a liftben tömörülő egyetemisták zavart tekintetét figyelni, amikor rájöttek, illene kiszállni és helyet biztosítani a rászorulónak – persze a csordaszellem ezt nem tette lehetővé. A tehetetlenségtől felgyülemlő dühöm mégis talán akkor volt a maximumon, amikor a vasúttársaság az előre leegyeztetett akadálymentes szerelvényt aznap „elfelejtette” forgalomba állítani, így meghiúsult a régóta tervezett közös utazás. (Egyébiránt egy PhD-védésre indultunk, amely az akadálymentes turizmusról szólt…) Ha nem is a világot, de Európát járó turizmuskutatóként megerősíthetem, amit e könyv szerzői kimondva-kimondatlanul üzennek az olvasónak: előbb-utóbb, ideig-óráig, így vagy úgy, de minden ember fogyatékossággal élővé válik, és mivel az utazás a XXI. században létforma, a szabadidő eltöltésének, a hivatás végzésének meghatározó tevékenysége, sürgős és hatékony szemléletváltásra van szükség. Ebben segít ez a hiánypótló kiadvány. Az akadálymentesség problematikája – ha nem is tekinthető fehér foltnak a hazai turizmustudományban – feltétlenül az alulkutatott témák egyike, különösen attitűdbeli aspektusainak feltárása várat(ott) magára. Mert valóban nem minden akadálymentesített kínálati elem akadálymentes. Az akadálymentesség a fejekben él: átgondolni, észlelni, ha kell, empatikusan segíteni. Egy rámpa önmagában mit sem ér, ha a teljes útvonal nem akadálymentesített. (Részlet az előszóból.)

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-raffay-gonda-utazastudomany-akadalymentessegi-dimenziok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero