Farkas Jácint, Raffay Zoltán, Gonda Tibor

Utazástudomány: akadálymentességi dimenziók


Peer counselling

Másképpen: a fogyatékossággal élők bevonása társaik támogatásába. Ez különösen fontos abban az esetben, ha valaki nem születése óta él fogyatékkal, hanem szerzett a fogyatékossága egy baleset, betegség után. A tapasztalatok szerint az ilyen helyzetbe került emberek könnyebben fogadnak el segítséget olyanoktól, akik maguk is hasonló problémákkal élnek. Így az átállás különösen embert próbáló időszakában a „révész”, aki átvezeti a fogyaték nélkül élők világából a fogyatékossággal élők világába a sérült személyt, rendkívül fontos feladattal bír. A People First Association Pécs Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesülete (ÖNÉ) projektjében – egy svédországi modell alkalmazásával – régebb óta fogyatékossággal élők segítik át nemrégiben sérült, fogyatékossá vált társaikat a megváltozott életbe, támogatva őket rehabilitációjuk során és a társadalmi (újra)beilleszkedésben. A nem sérült szakértőkkel szemben a révész saját élethelyzetéből kifolyólag is hitelesebb és elfogadhatóbb a gyakran még a fogyatékossá válás traumájával küzdő emberek számára. A minősített képzést ennek megfelelően fizikai fogyatékossággal élő, de szellemileg teljesen ép személyek végezhetik el.

Utazástudomány: akadálymentességi dimenziók

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 993 2

Eddigi életem során két meghatározó időszak volt, amikor magam is szembesültem az akadálymentesség kihívásával. Az első, amikor a játszótér felé gyermekem babakocsijával kellett rendszeresen átbukdácsolni a HÉV-átjárón, a második pedig, amikor egy műtétből lassan felépülve igyekeztem (tömeg)közlekedni. Kétségtelenül inspiráló tapasztalatok voltak. Az igazi tanulságot azonban azok a kalandok jelentették, amelyeket e könyv társszerzőjével, Farkas Jácinttal éltem át. Dermesztő hidegben várni az amúgy is ritkán járó, alacsony padlós buszt, amelynek sofőrje lusta volt megállni és lehajtani azt a bizonyos rámpát a kerekesszéknek – inkább érzéketlenül továbbhajtott. Vagy a liftben tömörülő egyetemisták zavart tekintetét figyelni, amikor rájöttek, illene kiszállni és helyet biztosítani a rászorulónak – persze a csordaszellem ezt nem tette lehetővé. A tehetetlenségtől felgyülemlő dühöm mégis talán akkor volt a maximumon, amikor a vasúttársaság az előre leegyeztetett akadálymentes szerelvényt aznap „elfelejtette” forgalomba állítani, így meghiúsult a régóta tervezett közös utazás. (Egyébiránt egy PhD-védésre indultunk, amely az akadálymentes turizmusról szólt…) Ha nem is a világot, de Európát járó turizmuskutatóként megerősíthetem, amit e könyv szerzői kimondva-kimondatlanul üzennek az olvasónak: előbb-utóbb, ideig-óráig, így vagy úgy, de minden ember fogyatékossággal élővé válik, és mivel az utazás a XXI. században létforma, a szabadidő eltöltésének, a hivatás végzésének meghatározó tevékenysége, sürgős és hatékony szemléletváltásra van szükség. Ebben segít ez a hiánypótló kiadvány. Az akadálymentesség problematikája – ha nem is tekinthető fehér foltnak a hazai turizmustudományban – feltétlenül az alulkutatott témák egyike, különösen attitűdbeli aspektusainak feltárása várat(ott) magára. Mert valóban nem minden akadálymentesített kínálati elem akadálymentes. Az akadálymentesség a fejekben él: átgondolni, észlelni, ha kell, empatikusan segíteni. Egy rámpa önmagában mit sem ér, ha a teljes útvonal nem akadálymentesített. (Részlet az előszóból.)

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-raffay-gonda-utazastudomany-akadalymentessegi-dimenziok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave