Barabás A. Tünde (szerk.)

Alkalmazott kriminológia


Értékek és normák a társadalomban

Az érték elsősorban valaminek azt a tulajdonságát jelöli, amely az egyén és a társadalom többsége számára kiemelkedő fontosságú. Az értékek nem függetlenek az adott társadalom kultúrájától, ugyanakkor közmegegyezésen alapuló, közös tudás eredményeként megjelenő elvont manifesztációkként jellemezhetők. Az értékek kulturális alapelvekként kifejezik, hogy egy társadalomban mit tartanak jónak, rossznak, kívánatosnak vagy elítélendőnek mindamellett, hogy számos formában és módon válnak láthatóvá. Lehetnek elvek, eszmék, attitűdöket tükröző érzelmek, ideálok, trendek alapjai, állhatnak különböző magatartásminták, együttélési formák fókuszában, kifejeződhetnek kézzelfogható tárgyakban (Fehér‒Lappints 1999, 29; Andorka 2006, 569). Az értékek akkor válnak társadalmivá, amikor a túlnyomó többség érdekéhez vagy szükségletéhez kötődve is értékként jelennek meg. Az ilyen módon közössé váló értékek felminősítése idővel a társadalom minden tagja részéről kötelezővé válik, vagyis normává emelkedik (Rosta 2007, 22). A normák a társadalom többsége által jelentős értékekből eredeztethető magatartási szabályok, amelyek követése és betartása a társadalom minden tagja részéről kötelező, megszegésük formális vagy informális elítéléssel vagy szankcióval jár. A normák összességeként kialakuló normarendszer kiépítése a társadalom stabil működésének alapvető feltétele, az együttélés biztosítéka, a közösség integritásának garanciája. Kijelöli a társadalom tagja számára a normális működési határokat, előírja azokat a cselekvésmódokat, amelyekhez az egyén viselkedési mintáit igazítani tudja, és a társadalom normatartó (konform) tagjaként élhet. A legtöbb társadalomban a normák különböző szinteken pozicionáltak attól függően, hogy mennyire fontos és meghatározó értékeken alapulnak. Ebből az okból a normaképződést tárgyaló szociológiai irodalmakban a magatartási szabályokat jogi normák, erkölcsi normák és szokásnormák mentén tagolják. Míg a jogi normák megsértése jogszabályokban deklarált szankciókkal jár (például bűncselekmények miatt büntetések), az erkölcsi normák és a szokásnormák társadalmi rosszallást, informális elítélést, kiközösítést eredményezhetnek (például illemszabályok megsértése). A szociálpszichológia képviselői a társas normák cselekvésmeghatározó erejének magyarázatában a leíró és az előíró normák funkcióját különösképp hangsúlyozzák. A leíró társas normák a közösség tagjainak cselekvés-, érzés- és gondolkodásmódját prezentálják, vagyis azt, hogy a csoport tagjai valójában milyen értékek mentén működnek. Az előíró normák összessége pedig azt fejezi ki, hogy egy közösség tagjainak hogy kell gondolkodniuk, érezniük és cselekedniük, milyen normákat kell képviselniük. Mindkét társas norma közmegegyezésen alapul, gyakran a leíró normák előíró társas normákká alakulnak át, vagyis amit a közösség többsége tesz, később mindenkitől elvárt magatartásmintává válik. Akkor, amikor az egyén érzéseit, cselekvését és gondolkodásmódját csoportnormákhoz igazítja, valójában a leíró és előíró normák betartására törekszik, így a társadalom konform tagjaként viselkedik, magatartása konformnak tekinthető (Smith et al. 2016, 497–498).

Alkalmazott kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 958 1

A bűnözés állandó, meg nem szűnő velejárója a társadalom működésének, megjelenési formái pedig folyamatosan idomulnak a változó körülményekhez. A kriminológia feladata a bűnözés eredőinek és változásainak feltárása, a kiváltó okok feltérképezése, valamint a megelőzés állami és társadalmi eszközrendszerének kidolgozása, segítve ezzel a rendőrség munkáját és erősítve a lakosság biztonságát. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kiemelten fontos, hogy a diákok az elméleti tudás mellett alkalmazható ismereteket szerezzenek és megtanulják ezeket mindennapi munkájuk során használni. Ez tehát a célja az alkalmazott kriminológia oktatásának és az alapjául szolgáló tankönyvnek is, amelynek egyes témáit a hazai kriminológia és bűnügyi tudományok elismert elméleti és gyakorlati szakértői dolgozták ki, felhasználva a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatások eredményeit. A tankönyv három részből áll: az első rész a kriminológia megismeréséhez és megértéséhez szükséges legfontosabb alapkérdéseket mutatja be, a második részben a jelenkori bűnözés egyes formáinak főbb jellemzőiről kap képet az olvasó, míg a könyv harmadik része a gyakorlatról szól, segítve ezzel a jövő szakembereinek munkáját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/barabas-alkalmazott-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave