Barabás A. Tünde (szerk.)

Alkalmazott kriminológia


A deviancia pozitív funkciói

Már több mint egy évszázada elfogadott tézis, hogy a devianciának a társadalomra nézve nem csupán negatív hatásai vannak. A normahatárok átlépése olyan megszokottól való eltérésként is értelmezhető, amely egy közösség működésének rigiditását feloldva a fejlődés és a modernizálódás irányába mutat, megerősíti és tudatosítja a társadalmi szabályokat, kijelöli a normarendszer határait, hangsúlyozza a kontrollintézmények működésének hiányosságait és fontosságát, vagyis pozitív funkciókkal rendelkezik. Émile Durkheim a 19. század végén arról írt, hogy a bűnözés minden társadalom része, és ha az elfogadott magatartásmintákhoz képest nincs túlsúlyban, normális jelenségként definiálható (Durkheim 1893, 2001; Gönczöl‒Kerezsi 1993, 10). Durkheim elmélete azóta sem vált meghaladottá, sőt sokan a biztonság holisztikus fogalmát is egyfajta egyensúlyi állapotként értelmezik, amely akkor optimális, amikor a társadalom legtöbb tagja még elfogadja a biztonságát veszélyeztető kockázatok szintjét (például a bűnözést). A deviancia pozitív funkciói abban is megnyilvánulnak, hogy folyamatosan revitalizálják a társadalom ellenálló képességét, és ezzel alkalmassá teszik a közösséget a jelenségek visszaszorítására. Az egyensúly a deviáns magatartások pozitív funkcióinak középponti eleme. Ennek egyik legjellemzőbb példája az alkoholfogyasztás az olyan közösségekben, ahol kulturális beágyazottságának köszönhetően nem tiltott, de mértéktelen fogyasztása már alkoholizmushoz vezet, ami a klasszikus devianciák egyike. Lehet úgy is fogalmazni, hogy ha az alkoholfogyasztás kulturálisan még elfogadott szintjének fenntartása nem valósul meg a mértéktelenség miatt, az alkoholfogyasztás túlsúlyba kerül, és elítélt életvitelhez vezet.

Alkalmazott kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 958 1

A bűnözés állandó, meg nem szűnő velejárója a társadalom működésének, megjelenési formái pedig folyamatosan idomulnak a változó körülményekhez. A kriminológia feladata a bűnözés eredőinek és változásainak feltárása, a kiváltó okok feltérképezése, valamint a megelőzés állami és társadalmi eszközrendszerének kidolgozása, segítve ezzel a rendőrség munkáját és erősítve a lakosság biztonságát. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kiemelten fontos, hogy a diákok az elméleti tudás mellett alkalmazható ismereteket szerezzenek és megtanulják ezeket mindennapi munkájuk során használni. Ez tehát a célja az alkalmazott kriminológia oktatásának és az alapjául szolgáló tankönyvnek is, amelynek egyes témáit a hazai kriminológia és bűnügyi tudományok elismert elméleti és gyakorlati szakértői dolgozták ki, felhasználva a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatások eredményeit. A tankönyv három részből áll: az első rész a kriminológia megismeréséhez és megértéséhez szükséges legfontosabb alapkérdéseket mutatja be, a második részben a jelenkori bűnözés egyes formáinak főbb jellemzőiről kap képet az olvasó, míg a könyv harmadik része a gyakorlatról szól, segítve ezzel a jövő szakembereinek munkáját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/barabas-alkalmazott-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave