Barabás A. Tünde (szerk.)

Alkalmazott kriminológia


Mentális betegségek

A deviancia körébe sorolt mentális betegségeket a pszichiátriai és a pszichológiai irodalmakban olyan magatartás- és beilleszkedési zavarokként említik, amelyek az egyén teljesítőképességét és szociális alkalmazkodását oly mértékben nehezítik vagy akadályozzák, hogy a személyiség korábbi kiegyensúlyozott működése tartósan kedvezőtlen irányba változik (Ozsváth 2011, 210). Az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) által kiadott Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyv1 DSM V. I–III. tengelyébe, illetve a Világegészségügyi Szervezet (WHO) által felállított Betegségek Nemzetközi Osztályozása BNO-10. V. főcsoportjába tartozó mentális zavarok mindegyikét a normasértő jelenségeket holisztikusan vizsgáló szakemberek mégsem sorolják deviáns kategóriába ‒ függetlenül azok szokványostól eltérő megjelenésétől. A mentális betegségek deviáns magatartásokhoz való viszonylagos kapcsolódását példázza a pszichiátria képviselőinek azon nézőpontja, miszerint a neurózisok vagy a gyermekkori beilleszkedési zavarok csupán közvetett módon állnak kapcsolatban a deviáns viselkedésekkel, vagyis többségük „predevianciának tekinthető” (Tringer 2010, 169). Ha kriminológiai megközelítésből próbálnánk a mentális betegségeket normasértő jellegük szerint osztályozni, leginkább azokat sorolnánk ebbe a kategóriába, amelyek kimenetele a deviancia fogalmi feltételeinek megfelel ‒ különös tekintettel az ön- és/vagy közveszélyességre vagy a jogsértő magatartásokra. Egy kriminológiai szempontú meghatározás szerint a társadalmi beilleszkedési zavar olyan megbomlása az egyén és környezete közötti kölcsönhatásban kialakuló egyensúlyi állapotnak, amely hosszan tartó életvezetési inkompetenciával és/vagy antiszociális viselkedéssel jár együtt. Ennek három fő oka van: 1. az egyén nem ismeri vagy nem fogja fel a társadalmi elvárásokat és követelményeket; 2. az egyén ismeri, de nem fogadja el és nem is tartja be a társadalmi követelményeket és elvárásokat; 3. az egyén ismeri és elfogadja a társadalmi elvárásokat, de valamely exogén vagy endogén befolyásoló tényező vagy ok miatt nem képes betartani és követni azokat (Szakács 1994, 299). Annak ellenére, hogy a mentális betegségek devianciának minősítése kifejezetten bonyolult, némely esetben mégis szembesülhetünk olyan formákkal, amelyek erőszakos magatartások alapjai (például az antiszociális személyiségzavar). A mentális betegségek szerteágazó kórképei és a deviáns magatartások kapcsolata egyáltalán nem stabil, destruktív következményt gyakran más devianciákkal való együtt járása esetén eredményez (például skizofrénia és az alkoholfogyasztás). Ebből a szempontból az epilepszia, a demencia, a skizofréniák, a paranoid kórképek és a depresszió is vezethet deviáns magatartáshoz, viszont önmagukban nem feltétlenül sorolhatók a deviancia fogalomkörébe (Huszár 2010, 128–137).

Alkalmazott kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 958 1

A bűnözés állandó, meg nem szűnő velejárója a társadalom működésének, megjelenési formái pedig folyamatosan idomulnak a változó körülményekhez. A kriminológia feladata a bűnözés eredőinek és változásainak feltárása, a kiváltó okok feltérképezése, valamint a megelőzés állami és társadalmi eszközrendszerének kidolgozása, segítve ezzel a rendőrség munkáját és erősítve a lakosság biztonságát. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kiemelten fontos, hogy a diákok az elméleti tudás mellett alkalmazható ismereteket szerezzenek és megtanulják ezeket mindennapi munkájuk során használni. Ez tehát a célja az alkalmazott kriminológia oktatásának és az alapjául szolgáló tankönyvnek is, amelynek egyes témáit a hazai kriminológia és bűnügyi tudományok elismert elméleti és gyakorlati szakértői dolgozták ki, felhasználva a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatások eredményeit. A tankönyv három részből áll: az első rész a kriminológia megismeréséhez és megértéséhez szükséges legfontosabb alapkérdéseket mutatja be, a második részben a jelenkori bűnözés egyes formáinak főbb jellemzőiről kap képet az olvasó, míg a könyv harmadik része a gyakorlatról szól, segítve ezzel a jövő szakembereinek munkáját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/barabas-alkalmazott-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave