Barabás A. Tünde (szerk.)

Alkalmazott kriminológia


Bevezető gondolatok

A különféle országokban működő rendőrségi szervezetek struktúrája és jogi szabályozottsága jelentős eltéréseket mutat egymástól. A különböző rendszereket számos ismérv szerint lehet csoportosítani (Finszter 2016). A rendőrségi szervezetek összehasonlító vizsgálata rávilágított a különféle országokban működő rendőrségi szervezetek sokféleségére, és hasonlóságaira is. Az utóbbi olyan hagyományos rendőrségi funkciókban mutatkozik meg, mint a jelenlét, az információszerzés, a legitim fizikai erőszak alkalmazásának monopóliuma, valamint az alapvetően represszív, szankcionáló rendészeti jogalkalmazás. A csoportosítás és a modellképzés természetes következménye volt azoknak a szintetizáló tanulmányoknak, amelyek az európai rendőrségekről adtak áttekintést. A közös ismérvek alapján két nagy modellt azonosítottak, a centralizált francia–német és a decentralizált angol formációt (Finszter 1999, 232–233). Az egyes országok rendőrségi szervezetének bemutatása nem tárgya ezen fejezetnek, de annyit meg kell jegyeznünk, hogy mind a közbiztonság védelmének intézményes megoldásait, mind pedig a jogi szabályozást illetően közeledés figyelhető meg az angol és a kontinentális rendszerek között. A 20. századra, különösen annak második felére az Egyesült Királyságban a rendőri munkát egyre inkább az írott jog (Statute Law) határozza meg. Ez elmozdulást jelent a többi európai ország megoldásaihoz, és egyre inkább lehetővé teszi a tartalmi és a formai összehasonlítást (Szikinger 2009, 10). A külföldi megoldások tanulmányozása nagy jelentőségű, hiszen a rendőri tevékenység összekapcsolódik más országok közbiztonság-védelmével. Ennek különösen nagy a fontossága a nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben, de a rendőri munka más területein is egyértelműen érzékelhető, hogy kevés olyan probléma van, amelynek vizsgálata során figyelmen kívül hagyhatnánk a világban végbement változásokat, a külföldi megoldásokat. Mindez természetesen nem jelenti a rendőrségek összeolvadását vagy éppenséggel a nemzeti sajátosságok feladását. Sőt megállapítható, hogy a rendőri munka a legféltettebb „belügyek” világába tartozik, minthogy a rendőrségek közvetlenül kötődnek az állami szuverenitáshoz. Ebből következik, hogy az együttműködés és a harmonizációra törekvés mellett az óvatosság és az önállóság lehetséges mértékű fenntartására irányuló szándékok is jelen vannak a témával kapcsolatos nemzetközi kommunikációban (Szikinger 1998, 47).

Alkalmazott kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 958 1

A bűnözés állandó, meg nem szűnő velejárója a társadalom működésének, megjelenési formái pedig folyamatosan idomulnak a változó körülményekhez. A kriminológia feladata a bűnözés eredőinek és változásainak feltárása, a kiváltó okok feltérképezése, valamint a megelőzés állami és társadalmi eszközrendszerének kidolgozása, segítve ezzel a rendőrség munkáját és erősítve a lakosság biztonságát. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kiemelten fontos, hogy a diákok az elméleti tudás mellett alkalmazható ismereteket szerezzenek és megtanulják ezeket mindennapi munkájuk során használni. Ez tehát a célja az alkalmazott kriminológia oktatásának és az alapjául szolgáló tankönyvnek is, amelynek egyes témáit a hazai kriminológia és bűnügyi tudományok elismert elméleti és gyakorlati szakértői dolgozták ki, felhasználva a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatások eredményeit. A tankönyv három részből áll: az első rész a kriminológia megismeréséhez és megértéséhez szükséges legfontosabb alapkérdéseket mutatja be, a második részben a jelenkori bűnözés egyes formáinak főbb jellemzőiről kap képet az olvasó, míg a könyv harmadik része a gyakorlatról szól, segítve ezzel a jövő szakembereinek munkáját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/barabas-alkalmazott-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave