Barabás A. Tünde (szerk.)

Alkalmazott kriminológia


Pszichoanalízis-elmélet és a bűnözés

Sigmund Freud (1856–1939) pszichoanalíziselméletét elsősorban nem a deviáns emberi működés megértésére dolgozta ki, és vizsgálódásai középpontjába sem a normasértéseket elkövető egyéneket helyezte. Ezzel szemben az általa kidolgozott elmélet logikai láncolata néhány normasértés okának a magyarázatára jól illeszthető (például szexuális bűncselekmények). Freud szerint az emberi pszichének három szintje létezik. Az első az id, amely a személyiség tudattalan része, a kielégülésre irányuló késztetéseket, primitív ösztönöket, alapvető drive-okat tartalmazza (például szexuális késztetések). A másik az ego, amely a személyiséget uralja, annak tudatos része, és közvetítő szerepet tölt be az id és a szuperego között (a kognitív folyamatok is idesorolhatók). A harmadik a szuperego (felettes én), amely a szocializáció során átszármaztatott moralitást, erkölcsi szabályokat, normákat és a kontrolláló gátlásokat tartalmazza, tudatalatti része a léleknek, és ellenőrző szerepet tölt be személyiségben. Ha a három tartomány működése nincs egyensúlyban, akkor nagy az esély arra, hogy az egyén normasértéseket követ el. Normasértés akkor következik be, ha az elégtelen vagy helytelen szocializációban a szuperego nem tartalmaz elég morális, erkölcsi szabályt és gátat, vagy az ego a jutalmazás hiánya miatt alulszabályozott, vagy éppenséggel a túlzott szigor miatt túlszabályozott (Jung 2006, 153, 182). Az előbbi esetben az alacsony frusztrációtűrő képesség okozza az idből előtörő vágyak egészséges késleltetésének elmaradását (például szexuális erőszak), az utóbbi a túlzott lelkiismeretességet, bűntudatot eredményezi, amiből ugyancsak normasértés következik azért, hogy a túlszabályozás miatt kialakuló bűntudat a normasértés utáni büntetéssel enyhüljön (Jung 2006, 153; Rosta 2007, 100).

Alkalmazott kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 958 1

A bűnözés állandó, meg nem szűnő velejárója a társadalom működésének, megjelenési formái pedig folyamatosan idomulnak a változó körülményekhez. A kriminológia feladata a bűnözés eredőinek és változásainak feltárása, a kiváltó okok feltérképezése, valamint a megelőzés állami és társadalmi eszközrendszerének kidolgozása, segítve ezzel a rendőrség munkáját és erősítve a lakosság biztonságát. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kiemelten fontos, hogy a diákok az elméleti tudás mellett alkalmazható ismereteket szerezzenek és megtanulják ezeket mindennapi munkájuk során használni. Ez tehát a célja az alkalmazott kriminológia oktatásának és az alapjául szolgáló tankönyvnek is, amelynek egyes témáit a hazai kriminológia és bűnügyi tudományok elismert elméleti és gyakorlati szakértői dolgozták ki, felhasználva a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatások eredményeit. A tankönyv három részből áll: az első rész a kriminológia megismeréséhez és megértéséhez szükséges legfontosabb alapkérdéseket mutatja be, a második részben a jelenkori bűnözés egyes formáinak főbb jellemzőiről kap képet az olvasó, míg a könyv harmadik része a gyakorlatról szól, segítve ezzel a jövő szakembereinek munkáját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/barabas-alkalmazott-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave