Barabás A. Tünde (szerk.)

Alkalmazott kriminológia


Merton feszültségelmélete

A Robert K. Merton (1910–2003) nevéhez fűződő feszültségelmélet (1938) Durkheim anómiaelméletének továbbfejlesztését és egyben kritikáját is jelentette. A szociológus a 20. század első felében az amerikai társadalmat helyezte vizsgálódásainak középpontjába a deviáns viselkedések okainak magyarázatait kutatva. Nézete szerint az Amerikai Egyesült Államokban egyre inkább fokozódó bűnözés a társadalmi szinteken kialakuló feszültségből eredeztethető. A feszültségelméletet alapvetően a kulturális struktúra két tényezője magyarázza. Az egyik a kulturálisan meghatározott és közvetített célok és értékek, amelyeket a társadalom minden tagja jogos célkitűzésének tart, és elérésükben egyetértés van (család, házasság, munkahely, autó, stabil anyagi egzisztencia, vagyis az „amerikai álom”). A kulturális struktúra másik tényezője a célok elérését biztosító törvényes, legitim eszközök rendszere (tanulás, kapcsolatok, képességek és lehetőségek). Merton szerint akkor működik egy társadalom harmonikusan, ha a célok és eszközök elfogadása között nincs nagy eltérés: a társadalom tagjai a kulturális célokról és a célok elérésének törvényes és intézményes elérési módjairól nagyjából hasonlóan vélekednek, elfogadják azokat. Abban az esetben, ha az elvárt és a vágyott kulturális célok elérésére nincs megfelelő intézményes eszköz és mód, a célok és eszközök közt ellentét keletkezik (Merton 2002, 214–217). Ha a kulturális és a társadalmi struktúra közt nincs összhang, vagyis a kulturális struktúra elvárásait (célok és eszközök) a társadalmi struktúra kizárja (alacsony státusz), akkor anomikus állapot alakul ki, pontosabban az egyénre irányuló társadalmi nyomás frusztrációt eredményez, és alternatív eszközöket választ az általa nem elérhető célok elérésére (Merton 2002, 246). Merton a deviáns magatartásokat öt alkalmazkodási típus mentén írta le, úgymint a konformizmus, az újítás, a ritualizmus, a visszahúzódás és a lázadás. A kulturális célok elérése az alacsonyabb társadalmi rétegekben jelent különösen nagy problémát, ahol a célok eléréséért gyakran törvénytelen eszközökhöz nyúlnak, vagyis a törvényes eszközöket vagy a célokat vagy mindkettőt elutasítják (Merton 2002, 246).

Alkalmazott kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 958 1

A bűnözés állandó, meg nem szűnő velejárója a társadalom működésének, megjelenési formái pedig folyamatosan idomulnak a változó körülményekhez. A kriminológia feladata a bűnözés eredőinek és változásainak feltárása, a kiváltó okok feltérképezése, valamint a megelőzés állami és társadalmi eszközrendszerének kidolgozása, segítve ezzel a rendőrség munkáját és erősítve a lakosság biztonságát. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kiemelten fontos, hogy a diákok az elméleti tudás mellett alkalmazható ismereteket szerezzenek és megtanulják ezeket mindennapi munkájuk során használni. Ez tehát a célja az alkalmazott kriminológia oktatásának és az alapjául szolgáló tankönyvnek is, amelynek egyes témáit a hazai kriminológia és bűnügyi tudományok elismert elméleti és gyakorlati szakértői dolgozták ki, felhasználva a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatások eredményeit. A tankönyv három részből áll: az első rész a kriminológia megismeréséhez és megértéséhez szükséges legfontosabb alapkérdéseket mutatja be, a második részben a jelenkori bűnözés egyes formáinak főbb jellemzőiről kap képet az olvasó, míg a könyv harmadik része a gyakorlatról szól, segítve ezzel a jövő szakembereinek munkáját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/barabas-alkalmazott-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave