Barabás A. Tünde (szerk.)

Alkalmazott kriminológia


A differenciális asszociáció elmélete

A differenciális asszociáció elmélete a chicagói iskola kutatásinak eredményeiben gyökerezik, pontosabban a kulturális átörökítés okaira ad egyfajta magyarázatot (Brown et al. 2013; Goode 2015; Győry 2016). Az elmélet Edwin H. Sutherland munkásságához köthető, aki a bűnözés átörökítését egyfajta tanulási folyamatként jellemezte, miközben a bandabűnözés természetét kutatta az Amerikai Egyesült Államokban. Sutherland 1939-ben megjelent Principles of Criminology (A kriminológia alapelvei) című tanulmányában kifejtette, hogy az egyén a bűnözés ismereteit a környezetében élő emberekkel történő érintkezésével egyfajta szociális tanulás útján származtatja át éppúgy, mint minden mást az élete során (Sutherland 1939). A deviáns viselkedésminták készségszintű internalizálása attól függ, hogy a deviáns közösségekben sikerül-e szoros kapcsolatot kialakítani olyan személlyel vagy személyekkel, akiktől a normasértések mechanizmusai, a normasértő attitűdök, a neutralizációs technikák megtanulhatók. A deviáns szerepkörrel való azonosulás sikere részben a tanuláshoz szükséges közvetlen kapcsolatoktól függ, illetve attól, hogy az egyén előtt a közösségben túlsúlyba kerülnek-e a többségi társadalmi normákkal szemben álló magatartásminták – vagyis az eltérő nézetek (differenciális asszociációk).1 A normasértő közösségekbe való beilleszkedés további feltétele, hogy a deviáns cselekvés a közösségben pozitív megítélés alá essen, és az egyén el tudjon szigetelődni a többségi társadalom cselekvésmintáitól. A differenciális asszociáció elmélete arra mutat rá, hogy az egyén deviáns életformájának kialakulásában jelentős szerepe van a kulturális környezeti hatásoknak (Sutherland‒Cressey 1978).

Alkalmazott kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 958 1

A bűnözés állandó, meg nem szűnő velejárója a társadalom működésének, megjelenési formái pedig folyamatosan idomulnak a változó körülményekhez. A kriminológia feladata a bűnözés eredőinek és változásainak feltárása, a kiváltó okok feltérképezése, valamint a megelőzés állami és társadalmi eszközrendszerének kidolgozása, segítve ezzel a rendőrség munkáját és erősítve a lakosság biztonságát. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kiemelten fontos, hogy a diákok az elméleti tudás mellett alkalmazható ismereteket szerezzenek és megtanulják ezeket mindennapi munkájuk során használni. Ez tehát a célja az alkalmazott kriminológia oktatásának és az alapjául szolgáló tankönyvnek is, amelynek egyes témáit a hazai kriminológia és bűnügyi tudományok elismert elméleti és gyakorlati szakértői dolgozták ki, felhasználva a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatások eredményeit. A tankönyv három részből áll: az első rész a kriminológia megismeréséhez és megértéséhez szükséges legfontosabb alapkérdéseket mutatja be, a második részben a jelenkori bűnözés egyes formáinak főbb jellemzőiről kap képet az olvasó, míg a könyv harmadik része a gyakorlatról szól, segítve ezzel a jövő szakembereinek munkáját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/barabas-alkalmazott-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave