Az interjúalanyoktól nyert teljes szövegállományt – szövegtestet – a szekvenciális-transzformatív modell alkalmazásával dolgoztam fel. (Érdekességként jegyzem meg, hogy korábban ezt a módszert a pszichológiai tartalomelemzést, kvalitatív szövegelemzés névvel illették.) A modell Ehmann nevéhez fűződik, aki az eljárás metódusát saját szavaival ekképpen határozta meg: „Az elsődleges cél a szövegelemek manifeszten láthatóvá tétele, amennyiben azok az elemzés kiinduló állapotában rejtettek, végcélja pedig az, hogy skálázható pszichológiai változók értékeit azonosítsa.” (Ehmann, 2002, 70.) Azaz a szövegekben rejlő különböző jelentéseket az egyes tartalmakhoz rendelt különböző kódoknak mint megállapítható változóknak alkalmazásával tesszük explicitté, ezáltal kvantifikálhatóvá. A szekvenciális-transzformatív modell alkalmazásán belül az úgynevezett tematikus elemzés technikáját alkalmaztam. A módszer lényege, hogy mindazon szövegelemek, amelyek a szöveg egy adott pontján felismerhetők és körülhatárolható tartalmat hordoznak, egy hozzárendelt kód segítségével azonosíthatóvá, illetve összetartozóvá válnak. Ez a kóddal jelölt, jelentést hordozó tematikus egység, akár egy tagmondat, de akár sorokon keresztül tartó terjedelmes szövegrész is lehet.