A prostituáltak és a rendőrök is úgy gondolják, hogy a prostitúció okai között a munkalehetőségek hiánya, a szegénység, a hátrányos szocializációs helyzet és a hozzátartozók által közvetített rossz bánásmód szerepet játszik. A gyermekkori szegénység viszont a prostituáltak társas képzetében dominánsabb elem. Egyetértés mutatkozik abban is, hogy a munkavégzés helyszíne leginkább az utca, ahol a lányok az élvezeti cikkek közül leginkább kábítószert fogyasztanak. A kábítószert a futtatótól kapják, aki a függőség kialakításával a lányokat munkavégzésre tudja kényszeríteni. (Ez a rendőri valóságkép domináns eleme.) A védekezés kérdéskörében megállapítottam, hogy míg a gumióvszer-használat mindkét csoportban a társas képzet alkotója, addig az orvosi szűrés csak a prostituáltak vonatkozásában kap helyet. A lányok közti barátság nem, azonban a rivalizáció a prostituáltak társas képzetének dominánsabb eleme. A futtatók a lányok teljes keresetét elveszik, kiszolgáltatottá válnak. (Ez a rendőri társas képzetben erősebb.) A módszerek – fizikai agresszió, lelki bántalmazás – tekintetében egyetértés mutatkozik, ami a rendőrök képzetében az érzelmi függőség generálásával egészül ki. Amennyiben a prostituáltak a rendőrséghez szeretnének fordulni, akkor a hatalmi visszaéléseken – agresszió, megalázás, előítélet – kívül nem számíthatnak másra. A fentiek félelmet generálnak, amelynek csúcspontja a rendőri erőszakos közösülés.