3.2.4. Statisztikai elemzések

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatokat lineáris kevert modellekkel elemeztük az R programban (R Core Team 2018) az lme4 (Bates et al. 2015), valamint az lmerTest csomag (Kuznetsova et al. 2017) segítségével. A p- és F-értékeket Satterthwaite-approximáció segítségével nyertük. A modellekben random hatásként (interceptként/metszéspontként, illetve meredekségként) felvettük a beszélőt, de csak akkor, ha ez szignifikánsan növelt a modell prediktív erején (az anova függvény és az AIC információs kritérium alapján). Az Akaike-féle információs kritérium (Akaike information criterion, AIC, Akaike 1974) statisztikai modellek relatív jóságának mérésére alkalmas szám, és azt mutatja meg, hogy mennyi információt veszítünk akkor, ha az adott modellel reprezentáljuk az adatokat. Az AIC relatív, csak ugyanazon kimeneti változót tartalmazó modellek összehasonlítására alkalmas mérőszám, melynek kisebb értékei jelentik a jobb modellilleszkedést (kevesebb információvesztést). Az AIC alapján történő modellválasztás során tehát a legkisebb értékű modellt tekintjük a legjobbnak, ugyanakkor Anderson és Burnham (2004) alapján azok a modellek, melyek a lekisebb AIC-értékkel (AICmin) rendelkező modelltől maximum 2 ponttal térnek el (∆AICmin ≤ 2), a legkisebb értékű modellhez hasonló illeszkedésűnek tekinthetők. Így tehát amennyiben a minimális modell AIC-értéke alacsonyabb volt, mint a tesztelendő faktorokat tartalmazóké, vagy kevesebb mint 2 ponttal tért el azoktól, az azt jelentette, hogy a vizsgált hatások nem javítottak az adatok modellezésén.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A távolság, illetve a token-to-token és kontextusok közötti szóródás adataira külön-külön illesztettünk modellt az akusztikai és artikulációs adatokban (így összesen hat modellt állítottunk a hat függő változóra), melyekben fix hatásként a hangsúly (hangsúlyos vagy hangsúlytalan helyzet) és a magánhangzó-minőség (/i/ vagy /u/) változókat használtuk, valamint a token-to-token változatosság esetében a konextust (szimmetrikus vagy aszimmetrikus helyzet). Az artikulációs és akusztikai változatosság elemzésében a produkciós vetület (artikuláció vagy akusztikum) és a magánhangzó-minőség változókat használtuk, továbbá a Pearaon-féle korrelációs tesztet. A post hoc összevetéseket (Tukey-féle post hoc teszt) az lsmeans csomagban elérhető függvényekkel végeztük (Lenth 2016). Az adatok ábrázolásakor az átlagértékekhez tartozóan az ismételt méréses dizájn figyelembevételével korrigált konfidenciaintervallumot jelenítettük meg (mely kalkulál a beszélők közötti varianciával, lásd Morey 2008). Az adatábrázoláshoz a ggplot2 csomagot használtuk (Wickham 2016).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave