Deme Andrea: A magánhangzók változatossága a magyarban
›
3. A hangsúly hatása a magánhangzók koartikulációs ellenállására a magánhangzók közötti koartikulációban
›
3.3. Eredmények
›
3.3.1. A biomechanikai eredetű token-to-token változatosság a kontextus és a hangsúlyhelyzet függvényében

3.3.1. A biomechanikai eredetű token-to-token változatosság a kontextus és a hangsúlyhelyzet függvényében

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elsőként tehát a magánhangzók szóródására fókuszálunk az akusztikai és artikulációs térben, amit a tokenek relatív szórásával számszerűsítettünk. Legelőször is azt vizsgáltuk meg, hogy a koartikuláló és neutrális helyzetben álló magánhangzók produkciós megszorítottsága megmutatkozik-e a szóródásban, és befolyásolja-e ezt a magánhangzó hangsúlyossága (6. ábra és 7. ábra). A relatív szóródásban a nagyobb értékek nagyobb szóródást jelentenek, így a koartikuláló helyzetben, illetve hangsúlyos szótagban, ahol nagyobb produkciós megszorítottságra számítunk, alacsonyabb értékeket várunk, mint neutrális helyzetben, illetve hangsúlytalan szótagban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A statisztikai elemzés az akusztikai adatokban a magánhangzó-minőség, hangsúly és a kontextus változók hármas interakcióját mutatta (F(1, 185) = 18,31, p < 0,001), tehát ezen faktorok egyike sem okozott minden további tényezőtől független, általánosan jelentkező különbségeket a megvalósulások között; a főhatások között csak a kontextus (szimmetrikus vs. aszimmetrikus) volt szignifikáns (6. ábra). Az /i/ általánosságban kisebb akusztikai szóródást mutatott (11,32±10,19%), mint az /u/ (13,36±11,43%), az aszimmetrikus (koartikuláló) helyzetek kisebb szóródást mutattak (10,45±9,89%), mint a szimmetrikus (neutrális) helyzetek (14,23±11,46%), és lényegében nem találtunk különbséget a hangsúlyos és hangsúlytalan pozíciók között (RSDhangsúlyos = 12,21±10,50%; RSDhangsúlytalan = 12,47±11,25%).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szignifikáns hármas interakciós hatás onnan ered, hogy a kontextus főhatása másként érvényesült a két magánhangzóban a hangsúlyhelyzet mint kondíció függvényében, tehát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagokban. A 6. ábrán látható, hogy az /u/-ra általánosságban is jobban hatottak a vizsgált faktorok, mint az /i/-re (hiszen nagyobb, csoportok közötti eltéréseket látunk ezeknek a függvényében), különösen hangsúlytalan szótagokban. Továbbá míg a hangsúly a várt módon csökkentette a neutrális, nem koartikuláló helyzetű /u/-k változatosságát, a várakozásokkal szembemenve növelte azt a koartikuláló (aszimmetrikus) kontextusban. Az /i/-ben mindennek éppen az ellentétét tapasztaltuk: a nem koartikuláló helyzetekben nagyobb változatosságot a hangsúlyos szótagokban (ez nem várt eredmény), míg a koartikuláló helyzetben valamivel kisebb változatosságot a hangsúlyos szótagban (a várakozásoknak megfelelően).
 
6. ábra. A magánhangzók akusztikai szóródása a magánhangzó középpontja körül mért F2-értékek relatív szórásával (RSD) számszerűsítve (átlag+ 95% CI) (szim = szimmetrikus/nem koartikuláló/neutrális helyzet; aszim = aszimmetrikus/koartikuláló helyzet)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A páros összevetések szerint csak az /u/ szóródása tért el a koartikuláló és nem koartikuláló helyzetek között a hangsúlytalan szótagokban (p < 0,05), úgy, hogy a nem koartikuláló (szimmetrikus helyzetű) /u/-k (19,75±15,07%) (/'uhu/; a célhang félkövérrel szedve) szóródása, azaz produkciós tartománya nagyobb volt, mint a koartikuláló helyzetűeké (8,41±6,69%) (/'ihu/; a célhang félkövérrel szedve). Semelyik további lehetséges pár nem tért el szignifikánsan egymástól. Egyebekben is ezek az adatok voltak a legextrémebb adatok: az akusztikai adatok összes alhalmaza között ezek voltak a legmagasabb és legalacsonyabb szóródásértékek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az artikulációs adatok szóródása a hangsúly és a kontextus (F(1, 189) = 19,59, p < 0,001), valamint a hangsúly és a magánhangzó-minőség (F(1, 189) = 22,58, p < 0,001) kettős interakciós hatását mutatta (7. ábra). Általánosságban – az akusztikai adatokhoz hasonlóan – az /i/-ben az artikulációban is valamivel kisebb változatosságot találtunk (6,77±7,74%), mint az /u/-ban (7,52±10,59%), továbbá az aszimmetrikus (koartikuláló) kontextusok (6,87±9,63%) is kisebb változatosságot mutattak, mint a szimmetrikus (nem koartikuláló) kontextusok (7,43±8,91%). Ezen túlmenően itt, a beszéd artikulációs vetületében valamivel kisebb változatosságot találtunk a hangsúlytalan szótagokban is, mint a hangsúlyosakban (RSDhangsúlytalan = 6,78±9,38%; RSDhangsúlyos = 7,52±9,22) – ami nem volt látható az akusztikai szerkezet adataiban.
 
7. ábra. A magánhangzók artikulációs szóródása a magánhangzó középpontja körül mért vízszintes nyelvpozíció-adatok relatív szórásával (RSD) számszerűsítve (átlag+ 95% CI) (szim = szimmetrikus/nem koartikuláló/neutrális helyzet; aszim = aszimmetrikus/koartikuláló helyzet)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magánhangzó-minőség és a hangsúly szignifikáns interakciós hatása azt tükrözi, hogy a hangsúly a két magánhangzóban ellentétes hatásokat váltott ki. Míg ugyanis az /u/ esetében – a várakozásokkal ellentétes módon – a hangsúly növelte a változatosságot (RSD/u/ = 6,44±3,02%; RSD/ˈu/ = 8,62±5,77%), az /i/ esetében – a várakozásoknak megfelelően – csökkentette azt (RSD/i/ = 7,12±2,46%; RSD/ˈi/ = 6,42±3,47%). A hangsúly és a kontextus interakciós hatása kapcsán azt mondhatjuk, hogy nem csak hogy nagyobb a különbség a megvalósulások változatosságában a szimmetrikus (nem koartikuláló) kontextusokban a hangsúlyos (8,47±5,96%) és hangsúlytalan (6,39±2,18%) szótagi magánhangzók között, de a különbségek iránya is eltér a nem szimmetrikus kontextusokhoz képest (RSDhangsúlyos = 6,57±3,26%; RSDhangsúlytalan = 7,17±3,21%). Másként megfogalmazva a szimmetrikus, nem koartikuláló, neutrális helyzetekben általánosságban nagyobb volt a beszédhangok változatossága a megvalósulásban, ezt a trendet a hangsúlyhelyzet mint kondíció modulálta úgy, hogy növelte a változatosságot a nem koartikuláló helyzetekben, de csökkentette a változatosságot a koartikuláló, produkciósan elvben megszorítottabb pozíciókban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A post hoc elemzés szerint csak a szimmetrikus, nem koartikuláló helyzetű, elvben kevésbé megszorított produkciójú hangsúlyos (RSD/u#ˈhu/ = 9,93±6,66%) és hangsúlytalan helyzetű (RSD/'uhu/ = 6,01±1,72%) /u/-k tértek el szignifikánsan egymástól (p < 0,05), tehát a további, az /u/-k és /i/-k csoportjain belüli különbségek jelentéktelenebbek voltak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következőkben az eredmények tárgyalását a V-V koartikuláció hatására beálló változatosság elemzésével folytatjuk.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave