3.3.2. A produkciós tartomány mint kontextusok közötti szóródás a hangsúly függvényében

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elsőként azt elemeztük, hogy miként alakult a magánhangzók megvalósulásainak kontextusok közötti, tehát a koartikuláló és nem koartikuláló helyzetekben együttesen tapasztalható szóródása a hangsúly függvényében. Ezzel azt a kérdést vizsgáltuk meg, hogy a hangsúly csökkenti-e a produkciós változatosságot, illetve a megvalósulások homogenitását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Általánosságban a beszéd mindkét vetületében nagyobb változatosságot találtunk az /u/-ban (RSDakusztikum = 13,36±15,23%; RSDartikuláció = 7,53±5,82%), mint az /i/-ben (RSDakusztikum = 11,32±11,09%; RSDartikuláció = 6,77±3,70%). A kevert modellek ugyanakkor nem mutatták a magánhangzó-minőség hatását szignifikánsnak. Mi több, az akusztikai adatokban (8. ábra) egyetlen további szignifikáns hatást sem találtunk, míg az artikulációs adatokban a magánhangzó-minőség és a hangsúly interakcióban látszott befolyásolni az eredményeket (F(1, 189) = 15,06; p < 0,001) (9. ábra). Az interakciós hatás annak az eredményeképpen állt elő, hogy a hangsúly a várakozásokkal ellentétben nem csökkentette, hanem növelte az /u/ megvalósulásaiban tapasztalható változatosságot (RSD dorzum/u/ = 6,44±3,02%; RSD dorzum/ˈu/ = 8,62±5,77%), ami a post hoc elemzés szerint szignifikáns eltérést eredményezett a két csoportban (p < 0,05), de – ennél kisebb, statisztikailag nem szignifikáns mértékben ugyan, mégis – csökkentette a változatosságot az /i/-ben (RSD dorzum/i/ = 7,11±2,46%; RSD dorzum/ˈi/ = 6,42±3,47%).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár az akusztikai adatokban a különbségek nem szignifikánsak, érdekes megjegyezni mégis, hogy ezek a fentiek (az artikulációs eredmények) ellentétét mutatják: a hangsúly valamelyest csökkentette a változatosságot az /u/-ban (RSD F2/u/ = 14,08±14,68%; RSD F2/ˈu/ = 12,66±9,89%), és növelte a változatosságot az /i/-ben (RSD F2/i/ = 10,89±7,79%; RSD F2/ˈi/ = 11,75±10,22%). Általánosságban, a beszéd mindkét vetületében az /i/ megvalósulásait kevésbé befolyásolta a hangsúlyhelyzet mint kondíció, mint az /u/ realizációit, tehát kisebb különbségeket találtunk az /i/ esetében a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok között, mint az /u/ esetében.
 
8. ábra. A magánhangzó-megvalósulások kontextusok közötti akusztikai szóródása a hangsúly függvényében (átlag + 95% CI)
 
9. ábra. A magánhangzó-megvalósulások kontextusok közötti artikulációs szóródása a hangsúly függvényében (átlag + 95% CI)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezen a ponton a token-to-token biomechanikai változatosság is összevethető a kontextusok közötti változatossággal. Ehhez egymás mellé kell helyeznünk az ebben a szekcióban bemutatott RSD-értékeket, illetve az előző fejezetben látottakat (3. táblázat), és meg kell vizsgálnunk azt, hogy ezek szisztematikusan eltérnek-e egymástól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amint azt a korábbiakban már bemutattuk, az aszimmetrikus, koartikuláló helyzetekben nagyobb változatosságot tapasztaltunk, mint a szimmetrikus, nem koartikuláló, neutrális helyzetekben (az artikulációban és akusztikumban egyaránt), ennélfogva a kontextusok közötti szóródás (ami ezeket a változatosságokat együttesen, átlagolva kezeli) értékét tekintve valahol a kettő között kell, hogy elhelyezkedjen. Amint a 3. táblázat mutatja, valóban ez a helyzet. Nem állítható tehát az, hogy a token-to-token biomechanikai változatosság egyértelműen nagyobb vagy kisebb lenne, mint a kontextusok közötti (vö. Flege 1989 és Manuel 1990), ez ugyanis a kontextus függvényében változik. Az adatok szerint a változatosság szerint a kontextusok sorrendje a következő, a beszéd mindkét vetületében: biomechanikai változatosság neutrális helyzetben > koartikulációs eredetű változatosság > biomechanikai változatosság koartikuláló helyzetben. Azt is megfigyelhetjük, hogy az összes alcsoport között is a legnagyobb és legkisebb varianciát is a biomechanikai változatosságot számszerűsítő adatok mutatták: előbbit az akusztikumban a szimmetrikus/nem koartikuláló /u/-k (16,05±13,54%), utóbbit pedig az artikulációban aszimmetrikus/koartikuláló /i/-k (6,65±2,89%) helyzetben találtuk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat. A magánhangzók kontextusok közötti és biomechanikai eredetű (token-to-token) változatossága a beszéd két vetületében (félkövérrel a legnagyobb és legkisebb szóródásértékeket jelöltük)
Cél-magán-hangzó
A beszéd vetülete
Kontextusok közötti változatoság RSD±SD (%)
Kontextus
Token-to-token változatosság
RSD±SD (%)
/u/
artikuláció
7,53±5,82
szimmetrikus
7,97±5,69
aszimmetrikus
7,09±3,57
akusztikum
13,36±15,23
szimmetrikus
16,05±13,54
aszimmetrikus
10,67±10,50
/i/
artikuláció
6,77±3,70
szimmetrikus
6,89±3,18
aszimmetrikus
6,65±2,89
akusztikum
11,32±11,09
szimmetrikus
12,41±9,11
aszimmetrikus
10,24±8,91
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave