Deme Andrea: A magánhangzók változatossága a magyarban
›
3. A hangsúly hatása a magánhangzók koartikulációs ellenállására a magánhangzók közötti koartikulációban
›
3.3. Eredmények
›
3.3.4. Az artikulációs és akusztikai változatosság

3.3.4. Az artikulációs és akusztikai változatosság

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Utolsóként azt vizsgáljuk meg, hogy az akusztikai változatossághoz képest nagyobb artikulációs változatosságot mutatnak-e az adatok. Az artikulációs változatosság átlagosan (RSDart = 7,15±9,30%) kisebb volt, mint az akusztikai (RSDak = 12,33±10,95%). A produkciós vetület (artikuláció vagy akusztikum) és a magánhangzó-minőség változók mint fix faktorok bevonásával felállított kevert modell azonban azt mutatta, hogy ez a különbség a beszéd vetületeit illetően nem éri el a szignifikanciaküszöböt (ahogyan egyébként a magánhangzó-minőség, illetve a két változó interakciója sem). Ez az eredmény lényegét tekintve egybevág Whalen és munkatársainak (2018) nemrégiben publikált eredményeivel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az artikulációs és akusztikai (RSD-ben mért) változatosság korrelációelemzése azt is megmutatta, hogy a két adathalmaz között nincsen szignifikáns összefüggés (szemben a Whalen és mtsai 2018 által nem kontrollált kontextusokban mérve dokumentáltakkal). Mindez pedig arra utal, hogy a beszéd két vetületében található variancia nagymértékben függetlenül alakult.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az a tény, hogy a magánhangzó-minőség hatása nem volt szignifikáns ebben az elemzésben, arra vezethető vissza, hogy a beszéd két vetületében beszélőnként azonos mértékű variancia látszott a magánhangzókban: ha ugyanis egy beszélő nagy változatossággal produkálta az /u/-t, akkor az /i/-t is. Az /i/-ben és /u/-ban található változatosságok korrelációelemzése (/u/Var art−Var ak vs. /i/Var art−Var ak), is ezt támasztja alá, erős korrelációt mutatva ezek között az értékek között (Pearson-féle r = 0,47; p < 0,01) (12. ábra) – hasonlóan ahhoz, amit Whalen és munkatársai (2018) leírtak. Ehhez a korrelációelemzéshez kiszámítottuk az artikulációs és akusztikai változatosság különbségét beszélőnként és magánhangzónként. A 12. ábrán bemutatott dobozdiagram egyes dobozai ennek megfelelően (2 hangsúlykondíció × 2 magánhangzó-kontextus =) 4 adatpont átlagát mutatják. Itt ugyanakkor már az artikulációs és akusztikai adatok különbsége látszik (az egyszerűbb szemléltetés okán).
 
12. ábra. Az artikulációs és akusztikai variancia különbsége a magánhangzó-minőség és a kísérleti személyek függvényében
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 12. ábra azt is világossá teszi, hogy az a tendencia, mely szerint az artikulációs variancia kisebb, mint az akusztikai, erőteljesen beszélőfüggő. Míg a 9 beszélőből 7 esetében valóban igaz ez az összefüggés, ráadásul mindkét magánhangzóban (amit a negatív értékek mutatnak az ábrán), addig egy beszélő (177) esetében csak az /u/-ban látjuk ezt, az /i/-ben pedig ennek az ellenkezőjét (azaz itt nagyobb változatosságot találunk az artikulációban, mint az akusztikumban). A maradék egy fő (74) pedig mindkét magánhangzóban az artikulációban produkált nagyobb változatosságot. Ellenőriztük, hogy mi történik akkor, ha ezt a két, a fő trendből kilógó beszélőt kivesszük az elemzésből, de ez nem változtatott a statisztikai elemzés eredményein: így sem kaptunk szignifikáns hatásokat sem a produkciós vetületre, sem pedig a magánhangzó-minőségre.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave