3.4.1. Nagyobb-e a neutrális helyzetben álló magánhangzók biomechanikai eredetű változatossága, mint a hangsúlytalan helyzetben állóké, és a hangsúly csökkenti-e ezt a változatosságot (erősíti-e a szegmentumokat) mindkét pozícióban?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azt feltételeztük, hogy a neutrális/szimmetrikus/nem koartikuláló helyzetben álló magánhangzók biomechanikai (token-to-token) változatossága nagyobb, mint a koartikuláló helyzetben állóké, és a hangsúly csökkenti a változatosságot mindkét pozícióban (H2). A feltételezést arra alapoztuk, hogy egyes állítások szerint a koartikuláció egyfajta produkciós megszorítást jelent a beszédhangok ejtésére nézve (Cole et al. 2010). A hipotézisben foglaltakat részben tekinthetjük alátámasztottnak az akusztikai szerkezetet illetően, és megcáfolták az adatok az artikulációt tekintve.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akusztikai adatok szerint a neutrális helyzetű magánhangzók változatossága csak hangsúlytalan szótagban nagyobb, mint a koartikuláló helyzetűeké, és csak az /u/ esetében, a többi esetben (a hangsúlyos szótagokban a szimmetrikus és nem szimmetrikus helyzetekben) egyezően kisebb mértékű a változatosság, és kisebb a beszédhangok produkciós tartománya. Ezt értelmezhetjük úgy, hogy az adatok azt mutatták, a kevésbé megszorított magánhangzók ejtésében a V-V koartikuláció valóban nagyobb produkciós megszorítást jelent, mint a neutrális helyzet, ám a hangsúly erősíti a szegmentumokat, és felülírja a V-V koartikulációnak a változatosságot befolyásoló hatását. Ezért a hangsúlyos szótagban végeredményben nem tudott megjelenni különbség a V-V koartikulációt mutató és a neutrális helyzet között, míg a hangsúlytalanban igen. Mindez azonban a magánhangzó-minőségek szerint is eltért, tehát nem volt általános érvényű; csupán a – feltehetőleg a magánhangzótérben elfoglalt pozíciója miatt – produkciósan kevésbé megszorított /u/-ban érvényesült (vö. 2.5.1. fejezet). Az /i/-ben látott különbségek a konzervatívabb post hoc elemzésekben nem bizonyultak jelentősnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az artikulációs adatok szerint a neutrális helyzetben nem jelentkezett nagyobb változatosság, mint a koartikuláló helyzetben, mi több, csak a hangsúlytalan és hangsúlyos szimmetrikus helyzetű /u/-k tértek el úgy, hogy – minden várakozással szembe menve – a hangsúlyos helyzetben szóródtak jobban a beszédhangok. Ez alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a V-V koartikuláció nem szorítja meg jobban a beszédhangok artikulációs megvalósítását, mint a neutrális helyzet, és ezt a hangsúly csak részben modulálja, ráadásul akkor sem a várt irányban (hiszen növeli a változatosságot).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akusztikum alapján az látható, hogy a magánhangzók intrinzikus tulajdonságai (az ejtésük, illetve a minőségük sajátosságai), a V-V koartikuláció, illetve a hangsúly mint a produkciós megszorítottságot, illetve változatosságot meghatározó tényezők vetélkednek a megvalósításban. Az artikulációs adatok pedig azt mutatják, hogy a fenti tényezők nem, vagy nem az akusztikumban látottakkal egyező módon befolyásolják az artikulációs megvalósítást. Itt elsősorban a hangsúly hat befolyásolólag, de az ellenkező irányban: nem csökkenti, hanem növeli a produkciós változatosságot. Ezen túlmenően a beszéd mindkét vetületében az /u/ bizonyult változékonyabb hangnak (az /i/-hez képest).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave