4.2.3. Mérések és elemzések
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deme Andrea (2025): A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_342/#m1150amvm_342 (2025. 12. 06.)
Chicago
Deme Andrea. 2025. A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118
(Letöltve: 2025. 12. 06.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_342/#m1150amvm_342)
APA
Deme A. (2025). A magánhangzók változatossága a magyarban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118.
(Letöltve: 2025. 12. 06.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_342/#m1150amvm_342)
A felvételek címkézését és a méréseket a 3. fejezetben bemutatottakkal egyezően végeztük, a címkézéshez és adatkinyeréshez ugyanazokat az alkalmazásokat, szoftvereket és csomagokat használtuk.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deme Andrea (2025): A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_343/#m1150amvm_343 (2025. 12. 06.)
Chicago
Deme Andrea. 2025. A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118
(Letöltve: 2025. 12. 06.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_343/#m1150amvm_343)
APA
Deme A. (2025). A magánhangzók változatossága a magyarban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118.
(Letöltve: 2025. 12. 06.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_343/#m1150amvm_343)
A mérési pontokat az artikulációban és az akusztikumban egyaránt a célmagánhangzó szélén (elején és végén) és közepén határoztuk meg úgy, hogy az elemzett adatokat a kérdéses pontok körüli 10%-os időablak adatainak mediánjaként nyertük – így a korábbi irodalommal is hozzávetőlegesen összevethető mérési eredményeket kaptunk. Emlékeztetőül: a középponti mérés során gyakorlatilag az artikulációs és akusztikai célkonfigurációt vizsgáljuk, míg a beszédhangok szélén mért adatok a legerősebb koartikulációs hatást mutatják (ezért alkalmazzák a távolságadatok megállapításában).