4.4. Következtetések
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deme Andrea (2025): A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_385/#m1150amvm_385 (2025. 12. 05.)
Chicago
Deme Andrea. 2025. A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_385/#m1150amvm_385)
APA
Deme A. (2025). A magánhangzók változatossága a magyarban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_385/#m1150amvm_385)
A jelen vizsgálatban összehasonlításokat végeztünk magyar nyelvi adatokon, arra a kérdésre keresve a választ, hogy eltér-e egymástól az előrefelé, a hangsor vége felé ható, progresszív, valamint a hátrafelé, a hangsor eleje felé ható, regresszív (a közbeeső mássalhangzón átívelő) magánhangzók közötti koartikuláció a célmagánhangzó minőségbeli változásában tetten érhető hatás szerint. Az ismereteink szerinti egyetlen korábbi, a magyar nyelvre vonatkozó hasonló vizsgálat tanulságai (Conklin 2019), valamint az annak alapján felmerülő kérdések nyomán azt a feltételezést fogalmaztuk meg, hogy az előrefelé ható, progresszív koartikuláció erősebb, azaz nagyobb hatást fejt ki a transzkonszonantális magánhangzó minőségére, mint a hátrafelé, regresszíven ható a magyar nyelvben is (H4). Ezzel összefüggésben (a két vizsgált mérőszámunk tekintetében) a következő állításokat fogalmaztuk meg.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deme Andrea (2025): A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_386/#m1150amvm_386 (2025. 12. 05.)
Chicago
Deme Andrea. 2025. A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_386/#m1150amvm_386)
APA
Deme A. (2025). A magánhangzók változatossága a magyarban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_386/#m1150amvm_386)
Feltételeztük, hogy a célmagánhangzó centralizáltabban, azaz inkább a magánhangzótér közepe felé pozicionálódik az artikulációs és akusztikai térben akkor, amikor koartikuláló helyzetben ejtik a beszélők; ugyanakkor azt is vártuk, hogy a centralizáció mértékében eltérést tapasztalunk a koartikuláció iránya szerint, mert az előrefelé ható, progresszív koartikuláció nagyobb mértékű centralizációt okoz, mint a hátrafelé, regresszíven ható (ezt a távolság paraméter számszerűsíti). Másfelől azt is vártuk, hogy az előrefelé ható koartikuláció hatására a célmagánhangzók jobban szóródnak az akusztikai és artikulációs térben a különböző (koartikuláló és neutrális) kontextusok közös átlaga körül, mint a hátrafelé ható koartikuláció hatására, azaz a megvalósulások kevésbé homogének az előbbi fonetikai helyzetben (ezt a szóródás mérőszám képezi le).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deme Andrea (2025): A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_387/#m1150amvm_387 (2025. 12. 05.)
Chicago
Deme Andrea. 2025. A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_387/#m1150amvm_387)
APA
Deme A. (2025). A magánhangzók változatossága a magyarban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_387/#m1150amvm_387)
Az eredmények részben alátámasztották az első feltételezést: az előrefelé ható (progresszív), azaz az artikulációs szervek tehetetlenségével szorosabban összefüggő (Recasens 1989) V-V koartikuláció hatása (a vizsgált /pVpVpVpV/ szerkezetű hangsorok itt félkövéren jelölt VCV szekvenciájának magánhangzóiban, melyek mindegyike hangsúlytalan volt) valóban nagyobb volt a koartikuláló és neutrális helyzetű magánhangzók artikulációs-akusztikai távolságát illetően, mint a fonetikai-fonológiai tervezéssel összefüggő hátrafelé hatóé (a regresszív koartikulációé). A két elemzett beszédhang közül azonban csak az /u/ megvalósulásaiban és csak az artikulációs, azaz a nyelvhelyzet elmozdulását számszerűsítő adatokban találtuk ezt. Az /i/ egyáltalán nem mutatta a várt aszimmetriát, ahogyan az /u/ akusztikai szerkezete sem, és csak a tendencia szintjén látszottak különbségek a várt irányban az /u/-ban az akusztikumban, illetve az /i/-ben általánosságban. Nem várt módon, lényegében nem találtunk koartikulációs anticipációt, azaz hátrafelé ható koartikulációs hatásokat semelyik vizsgált kontextusban.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deme Andrea (2025): A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_388/#m1150amvm_388 (2025. 12. 05.)
Chicago
Deme Andrea. 2025. A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_388/#m1150amvm_388)
APA
Deme A. (2025). A magánhangzók változatossága a magyarban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_388/#m1150amvm_388)
A második állításunk semmilyen tekintetben nem nyert megerősítést: a beszédhangoknak a kontextusok közötti változatossága (azaz a mért adatoknak a koartikuláló és nem koartikuláló kontextusok közös átlaga körüli szóródása) lényegében egyezett a koartikuláció iránya szerint a két magánhangzóban az akusztikumban, és csak a magánhangzók minősége mentén találtunk eltérést az artikulációban is, úgy, hogy az /u/ nagyobb szóródást mutatott, függetlenül a koartikulációs hatás irányától.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deme Andrea (2025): A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_389/#m1150amvm_389 (2025. 12. 05.)
Chicago
Deme Andrea. 2025. A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_389/#m1150amvm_389)
APA
Deme A. (2025). A magánhangzók változatossága a magyarban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_389/#m1150amvm_389)
A legegyértelműbb hatások minden összevetésben a magánhangzók minőségét érintették: az akusztikumban az /i/, az artikulációban az /u/ mutatott nagyobb különbségeket a koartikuláló és neutrális helyzetű megvalósulások között, a szóródásban pedig az /u/ bizonyult változatosabbnak, de csak az artikulációban.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deme Andrea (2025): A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_390/#m1150amvm_390 (2025. 12. 05.)
Chicago
Deme Andrea. 2025. A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_390/#m1150amvm_390)
APA
Deme A. (2025). A magánhangzók változatossága a magyarban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_390/#m1150amvm_390)
Összefoglalva, az előrefelé ható, progresszív koartikuláció nem mutatott egyértelmű dominanciát a jelen, a magyar beszédből származó adatokban (kizárólag az /u/ artikulációjában tapasztaltuk ezt), ugyanakkor a hátrafelé ható, regresszív koartikuláció hatását lényegében nem tapasztaltuk, már ami a koartikuláló és neutrális helyzetű magánhangzók eltéréseit illeti. A megvalósulások homogenitása nem függött az iránytól, és itt különbséget csak a magánhangzók artikulációja között találtunk: ebben a tekintetben az /u/ változatosabb volt – amely artikulációs változatosság viszont az akusztikumban nem okozott az /i/-ben látottnál nagyobb variabilitást. A centralizáció adatai szerint az /i/ az /u/-nál artikulációsan kevésbé változott az (előrefelé ható) V-V koartikuláció hatására, akusztikailag mégis nagyobb eltéréseket mutatott az /u/-ban látottaknál. Az alábbiakban megkísérlem feltárni azokat az okokat, amelyek ezek mögött az eredmények mögött meghúzódhatnak.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
