L. Balogh Béni

Küzdelem Erdélyért

A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között

A követek kölcsönös „bojkottja”

Az ellenőrző biztosok visszahívásáról szóló megállapodás napján, 1941. május 28-án a magyar követet fogadta Antonescu államvezető is.530 Nagy László megköszönte Antonescunak a megegyezés jóváhagyását, egyben elmondta: kormánya felhatalmazása nyomán közös alapot keres a két ország közötti minél jobb kapcsolatok kialakítása érdekében. Az államvezető kertelés nélkül kijelentette: nem lát semmiféle megegyezési alapot addig, amíg a magyar kormány nem változtat radikálisan a hozzáállásán, és nem szünteti be észak-erdélyi „elnyomó akcióját”. Ezt követően felemlítette „a magyarok által elkövetett összes gyilkosságot, a magyarországi románok életére és javaira törő összes merényletet, az összes kiutasítást, minden zaklatást, amelyek arra kényszerítették a román kormányt, hogy hivatalos panaszokat küldjön mind Berlinbe, mind Rómába.”531 Válaszképpen a követ utalt arra, hogy a dél-erdélyi magyaroknak is vannak panaszaik, majd Antonescu revizionista nyilatkozatait hozta szóba. Végül ismét szorgalmazta a két kormány megegyezését.532 Az államvezető erre azt válaszolta, hogy őt a részletek nem érdeklik. Nagy László kérdésére, hogy akkor mire lehetne alapozni a tárgyalások újrafelvételét, a következőket mondta: „Ha Magyarország úgy dönt, hogy lojálisan és őszintén alkalmazza azt, amit a bécsi döntőbíróság előír, Románia megértésével fog találkozni. Ha nem, akkor soha nem fogunk tudni megegyezni.”533

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 112 7

Történelem

E könyv a magyar-román viszonyt és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebbségi kérdést vizsgálja az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés és a háborúból való 1944. augusztus 23-i román kiugrás közötti időszakban. Műfaját tekintve diplomáciatörténeti mű. A fő hangsúly a kétoldalú viszony alakulásán, a „hagyományosnak" számító politikai-diplomáciai aspektusok elemzésén van, a kisebbségi kérdést ennek függvényében tárgyalja.

A kötet nem csak a téma kutatóinak, hanem az Erdély sorsa iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is jó szívvel ajánlható. A második bécsi döntésnek és az ezt követő négy évnek ugyanis napjainkig ható következményei vannak, és mind a magyar, mind a román köztudatban elevenen él az emléke. A magyar és a román levéltárak anyagai, a diplomáciai okmánytárak, a szakirodalom, a sajtó, valamint a korabeli szereplők visszaemlékezései alapján megírt mű ezért a mára nézve is sok tanulsággal szolgál. Egyben segít eligazodni a 20. századi magyar−román viszony bonyolult szövevényében, ugyanakkor hiteles képet fest az Erdély birtoklásáért folytatott küzdelem egyik legizgalmasabb, sorsdöntő időszakáról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/l-kuzdelem-erdelyert//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero