L. Balogh Béni

Küzdelem Erdélyért

A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között


A háborús részvétel mértéke és a két ország berlini megítélése

Mind a magyar, mind a román csatlakozás mögött az a feltevés húzódott meg, hogy Németország rövid időn belül megnyeri a szovjetellenes háborút, így katonai szempontból nem tartották kockázatosnak az akciót. Ezzel is magyarázható, hogy sem a magyar, sem a román vezetés nem kötött semmiféle katonai egyezményt Berlinnel, és nem szabályozták a katonai együttműködés feltételeit. A kezdeti korlátozott magyar katonai részvétellel szemben – a szovjet–magyar határt július 1-jén átlépő Kárpát-csoportnak nevezett seregtest létszáma mintegy 70 ezer volt – Antonescu kezdettől fogva bevetette a hadsereg jelentős részét.628 A több mint egymillió mozgósítható személyből 325 ezer katona a frontra küldött egységekhez (3. és 4. hadsereg, 2. hadtest) tartozott.629 Az ország belsejében maradt csapatok létszáma 314 ezer volt.630 A háború kezdetén a 3. és 4. román hadsereg a 11. német hadsereggel együtt Hitler javaslatára az „Antonescu tábornok” hadseregcsoport nevet viselte, parancsnoka maga az államvezető volt. A Patria („Haza”) nevű különvonatán, ahol a román nagyvezérkar és a német katonai misszió parancsnoka is székelt, Antonescu 1941. október végéig tartózkodott a fronton.631

Küzdelem Erdélyért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 112 7

E könyv a magyar-román viszonyt és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebbségi kérdést vizsgálja az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés és a háborúból való 1944. augusztus 23-i román kiugrás közötti időszakban. Műfaját tekintve diplomáciatörténeti mű. A fő hangsúly a kétoldalú viszony alakulásán, a „hagyományosnak" számító politikai-diplomáciai aspektusok elemzésén van, a kisebbségi kérdést ennek függvényében tárgyalja.

A kötet nem csak a téma kutatóinak, hanem az Erdély sorsa iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is jó szívvel ajánlható. A második bécsi döntésnek és az ezt követő négy évnek ugyanis napjainkig ható következményei vannak, és mind a magyar, mind a román köztudatban elevenen él az emléke. A magyar és a román levéltárak anyagai, a diplomáciai okmánytárak, a szakirodalom, a sajtó, valamint a korabeli szereplők visszaemlékezései alapján megírt mű ezért a mára nézve is sok tanulsággal szolgál. Egyben segít eligazodni a 20. századi magyar−román viszony bonyolult szövevényében, ugyanakkor hiteles képet fest az Erdély birtoklásáért folytatott küzdelem egyik legizgalmasabb, sorsdöntő időszakáról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/l-kuzdelem-erdelyert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave