L. Balogh Béni

Küzdelem Erdélyért

A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között


Magyar nemzetiségpolitikai célkitűzések

A Teleki-, illetve az ezt követő Bárdossy- és Kállay-kormány az ún. Szent István-i nemzetiségpolitikát követte. Ennek lényegét Teleki így foglalta össze: „mindenféle olyan jogot, amely az állam egységét nem sérti, […] megadunk mindenkinek”.782 Az egyéni nyelvhasználati jogok biztosítása, az anyanyelven folyó szakszerű közigazgatás révén783 kívánták kezelni a nemzetiségi kérdést. Telekit idézve: „a régi magyar hagyomány szerint nem brutális, hanem jóságos vezetésre” gondoltak, amelynek egyik legfőbb követelménye a „türelem érzése és gyakorlata a nemzetiségek felé”.784 Ezt az elvárást jogszabályokban is megfogalmazták, így például a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről szóló, 1941. április 24-én hatályba lépett 1941:V. törvénycikkben.785 A térségben szinte egyedülálló törvény hat hónapig terjedhető fogházbüntetést helyezett kilátásba, ha valakit nemzetiségi érzületében megsértettek, és egy évig terjedhető fogházbüntetést akkor, ha azt nyilvánosan követték el. Szintén a Szent István-i nemzetiségpolitika jegyében, nem sokkal a bécsi döntés után az észak-erdélyi magyar tannyelvű gimnáziumok tanulói számára heti két órában kötelezővé tették a román nyelv oktatását.786

Küzdelem Erdélyért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 112 7

E könyv a magyar-román viszonyt és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebbségi kérdést vizsgálja az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés és a háborúból való 1944. augusztus 23-i román kiugrás közötti időszakban. Műfaját tekintve diplomáciatörténeti mű. A fő hangsúly a kétoldalú viszony alakulásán, a „hagyományosnak" számító politikai-diplomáciai aspektusok elemzésén van, a kisebbségi kérdést ennek függvényében tárgyalja.

A kötet nem csak a téma kutatóinak, hanem az Erdély sorsa iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is jó szívvel ajánlható. A második bécsi döntésnek és az ezt követő négy évnek ugyanis napjainkig ható következményei vannak, és mind a magyar, mind a román köztudatban elevenen él az emléke. A magyar és a román levéltárak anyagai, a diplomáciai okmánytárak, a szakirodalom, a sajtó, valamint a korabeli szereplők visszaemlékezései alapján megírt mű ezért a mára nézve is sok tanulsággal szolgál. Egyben segít eligazodni a 20. századi magyar−román viszony bonyolult szövevényében, ugyanakkor hiteles képet fest az Erdély birtoklásáért folytatott küzdelem egyik legizgalmasabb, sorsdöntő időszakáról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/l-kuzdelem-erdelyert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave