Tartalomjegyzék

• A kis- és középvállalkozások innovációja • Elmélet és gyakorlat
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightA kis- és középvállalkozások fejlesztésének elmélete
  • Bevezető • Illyés Péter – Kiss Gábor Ferenc
  • chevron_rightMi az innováció, és miért kell ez nekünk? • Németh Gergely
    • chevron_right1. Az innováció és még néhány szorosan hozzá kötődő fogalom definíciója az EU közössége szerint
      • 1.1. Mi az innováció?
      • 1.2. Mi a K+F?
      • 1.3. Mi nem az innováció vagy a K+F?
    • chevron_right2. Innováció, versenyelőny, hozzáadott érték mint a túlélés alapja
      • 2.1. Miért kell az innováció a gazdasági szférában?
      • 2.2. Értékteremtési láncra verve
    • chevron_right3. Az innováció megjelenése a szervezetben
      • 3.1. A millió dolláros kérdés
      • 3.2. Nyitott innováció (Open Innovation)
      • 3.3. Radikális innováció
    • 4. Diszruptív innováció
    • 5. Kicsik és nagyok innovációs szemszögből
    • 6. Összegzés
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_rightAz innovációs életciklus szakaszai és az innováció érettségi modelljei • Makray-Rózsás Árpád
    • chevron_right1. Az innováció változó értelmezése
      • 1.1. A szisztematikus és holisztikus megközelítés: rendszer a lelke mindennek
      • 1.2. Az innováció új, eredményorientált értelmezése
      • 1.3. Az innováció típusai
      • 1.4. Az üzleti horizontok
    • chevron_right2. Az innovációs életciklus elmélete
      • 2.1. Az innovációs életciklus meghatározása és jellemzői
      • 2.2. Az innovációs életciklus szisztematikus alkalmazásának eredményei
    • chevron_right3. Az innovációs életciklusmodell a gyakorlatban
      • 3.1. Ötletértékelés
      • 3.2. Validáció
      • 3.3. Skálázás
      • 3.4. Megújítás
    • chevron_right4. A technológiai érettség szintjei
      • 4.1. TRL-skála
      • 4.2. Lean Startup illeszkedések
    • 5. Összegzés
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_rightAz innovációs projektek irányítási módszerei • Makray-Rózsás Árpád
    • 1. A 21. század kihívása: a stratégiai innováció
    • 2. Az üzleti horizontok és az innovációirányítás kapcsolata
    • 3. A kétkezes szervezet: a jövő vállalata
    • 4. Az innovációs portfólió menedzsmentje
    • 5. Az üzleti modell vászon: innováció a gyakorlatban
    • chevron_right6. Feladatok az innovációs fejlesztés során
      • 6.1. Ötletmenedzsment
      • 6.2. Validáció (tesztelés)
      • 6.3. Skálázás és megújítás
    • 7. Összegzés
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_rightAz innováció természetrajza • Németh Gergely – Pintér Éva
    • 1. Az innováció lehetősége, az ökoszisztéma hatása
    • 2. Kis magyar realitás, az ökoszisztéma még nem kerek
    • chevron_right3. A lehetőség észlelése mint az innováció előszobája
      • 3.1. A lehetőségről
      • 3.2. A vállalkozó az innovációfelelős?
      • 3.3. A vállalkozásban megjelenő szerepek
      • 3.4. A menedzser és az innováció
      • 3.5. A feltaláló és a producer (az inventor és az innovátor)
      • 3.6. Az innováció megszületésének pillanata
      • 3.7. Invenciótól innovációig
      • 3.8. Az innováció megváltoztat
      • 3.9. Az innovációs növekedés formái
    • 4. Különösen innovatív vállalkozások / diszruptív cégek
    • 5. Összegzés
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_rightAz innováció finanszírozásának gazdasági és szabályozási aspektusai • Pintér Éva
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. Az innováció gazdasági jelentősége
      • 1.1. Az innováció szabályozási háttere
      • 1.2. Az innováció és immateriális javak számviteli megjelenése
    • chevron_right2. A szellemi vagyon és az immateriális javak hazai szabályozása
      • 2.1. Immateriális javak fogalmi meghatározása szabályozási szempontok szerint
      • 2.2. Az immateriális javak értékelése
      • 2.3. Adó- és járulékkedvezmény a kutatás-fejlesztési tevékenység esetén
    • 3. Összegzés
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_rightAz innováció üzletimodell-alapú megközelítése • Kiss János József
    • 1. Az elméleti alapok
    • 2. A beszállítói üzleti modellre jellemző innovációs tevékenység
    • 3. Egyedi megoldást gyártók üzleti modelljére jellemző innovációs tevékenység
    • 4. Kutatás-fejlesztési szolgáltatók üzleti modelljére jellemző innovációs tevékenység
    • 5. Tömeggyártók és szolgáltatók üzleti modelljére jellemző innovációs tevékenység
    • 6. Összegzés
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_rightAz innovációs törvény fogalmi elemeinek gyakorlati értelmezése • Kiss János József
    • 1. Bevezetés
    • 2. A vállalat mint a kínálat és az adottságok összessége
    • 3. A vállalati fejlesztési intézkedések mint gyűjtőfogalom
    • 4. Vállalati fejlesztési intézkedések = Fejlesztés + Innováció
    • 5. Az innováció két lépésből (részből) álló megközelítése
    • 6. Innováció versus kutatás-fejlesztés
    • 7. A rutintevékenység és a kísérletezés, az egyedi és az új
    • 8. Az adaptív innováció és a kutatás-fejlesztés
    • 9. A kísérleti fejlesztés és az alkalmazott kutatás
    • 10. A kutatás-fejlesztési tevékenység és a projekt
    • 11. Esettanulmány
    • 12. Összegzés
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_rightVállalati innovációirányítás és a vállalati innovációs teljesítmény mérése • Kiss János József
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. Az első szint: A vállalati innovációs teljesítmény mérési rendszerének kialakítása
      • 2.1. Szellemivagyon-gazdálkodási szabályzat rendelkezésre állása
      • 2.2. Szellemivagyon-portfólió tartalma, kiterjedtsége
      • 2.3. Szellemivagyon-gazdálkodás számszerű mutatói
      • 2.4. Üzleti célú kutatás-fejlesztési projekt számszerű mutatói
      • 2.5. Vagyoni értékű jog használata és/vagy hasznosítása
      • 2.6. Az innovációs teljesítmény mérése és az iparjogvédelmi oltalom formáinak kapcsolata
    • 3. Második szint: Szellemivagyon-kezelés vállalatgazdálkodási eszközeinek kialakítása
    • 4. Harmadik szint: Innovációs stratégiai tervezés, innovációs projektmódszertan kialakítása
    • 5. Negyedik szint: Szabvány szerinti innovációmenedzsment-rendszer kialakítása
    • 6. Összegzés
    • Ellenőrző kérdések
• chevron_rightA kis- és középvállalkozások fejlesztésének gyakorlata
  • chevron_rightVállalati fejlesztési intézményrendszerek evolúciója • Illyés Péter – Stukovszky Tamás
    • chevron_right1. Az angolszász modell
      • 1.1. USA
      • 1.2. Kanada
    • 2. Innováció és kkk-k a szociális piacgazdaságokban
    • 3. Kis- és középvállalatok Ázsiában
  • chevron_rightA kis- és középvállalkozások szerepe az Egyesült Államokban • Novák Tamás
    • 1. A kisvállalatok KFI-támogatásának keretei
    • chevron_right2. Szövetségi szintű kisvállalat-támogatási KFI-programok
      • 2.1. Az SBIR és az STTR
      • 2.2. Federal and State Technology (FAST) Partnership Program
      • 2.3. Growth Accelerator Fund Competition (GAFC)
    • 3. Kisvállalkozások tőkejuttatására irányuló alapok alapja program: SBIC (Small Business Investment Company)
    • 4. Összegzés
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_rightKanada kutatás-fejlesztési és innovációs rendszere • Simon Gábor
    • chevron_right1. Bevezetés
      • 1.1. Történelmi háttér
      • 1.2. Kanada innovációs teljesítménye
      • 1.3. A kkv-k helyzete, innovációs képessége
    • chevron_right2. Innovációs forrásmegoszlás, föderális intézményrendszer
      • 2.1. Források és hatáskörök
      • 2.2. A kkv-k innovációját segítő föderális intézmények és rendszerek
    • 3. Tartományi szervezetek a kkv-innováció segítésére
    • chevron_right4. Egyéb föderális és tartományi eszközök az innováció elősegítésére, kiemelésre érdemes jó gyakorlatok
      • 4.1. A kkv-k adókedvezményei és a KFI-tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmények rendszere
      • 4.2. Szuperklaszterek
      • 4.3. Kanadai egyetemi pólusok, területi megoszlás
      • 4.4. Klasztertérkép
      • 4.5. Autóipar, CAV-technológiák fejlesztése
      • chevron_right4.6. Mesterséges Intelligencia és a gépi tanulás
        • 4.6.1. Föderális ágazati kezdeményezések
        • 4.6.2. Québec és Ontario, tartományi támogatás és fejlődés
        • 4.6.3. Montreal (QC) központi szerepének kialakulása
        • 4.6.4. Mesterséges intelligencia/gépi tanulás eredmények, 2017–2020
    • 5. Összegzés
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_rightNémetország középvállalkozási innovációfejlesztési gyakorlata • Vápár József
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. Németország középvállalkozási innovációfejlesztési gyakorlata
      • 2.1. A kis- és középvállalkozások, illetve a Mittelstand súlya Németország gazdaságában
      • chevron_right2.2. A Mittelstand a stabilitás és a haladás garanciája
        • 2.2.1. Kis- és középvállalkozások
        • 2.2.2. Családi vállalkozások
        • 2.2.3. Az exporterős kkv-szektor egy sikermodell
      • 2.3. A németországi Mittelstand nemzetgazdasági jelentőségének áttekintése
    • chevron_right3. Intézményrendszer: Újjáépítési Hitelintézet/Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW)
      • 3.1. KfW – A saját felelősségű bank
      • chevron_right3.2. A német középvállalkozások talpra állásának segítése
        • 3.2.1. A középvállalkozások programja
        • 3.2.2. A középvállalkozások támogatása az új tartományokban
        • 3.2.3. Innovatív támogatási eszközök
    • 4. A középvállalkozások Központi Innovációs Programja (Zentrales Innovationsprogramm Mittelstand – ZIM)
    • 5. A „Középvállalkozások Nagydíja” (Grosser Preis des Mittelstandes)
    • chevron_right6. A német középvállalkozási innovációfejlesztési gyakorlat
      • 6.1. A kis- és középvállalkozások, illetve a Mittelstand súlya Németország gazdaságában
      • 6.2. Intézményrendszer: Németországban a középvállalkozások támogatására szakosodott bank az Újjáépítési Hitelintézet (Kreditanstalt für Wiederaufbau – KfW)
      • 6.3. A középvállalkozások Központi Innovációs Programja (Zentrales Innovationsprogramm Mittelstand – ZIM)
      • 6.4. A „Középvállalkozások Nagydíja” (Grosser Preis des Mittelstandes)
    • 7. Összegzés
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_rightAusztria mint a kutatás, a technológia és az innováció országa • Schüschletz Sándor
    • chevron_right1. A K+F finanszírozása Ausztriában a 2019–2020-as években
      • 1.1. Ausztria kutatási, technológiai és innovációs stratégiái
      • 1.2. Kutatásfinanszírozási törvény és K+T+I megállapodás
    • chevron_right2. Ausztria kutatás-fejlesztési és támogatási intézményrendszere
      • 2.1. Austrian Institute of Technology GmbH (AIT)
      • 2.2. Institute of Science and Technology Austria (IST Austria)
      • 2.3. Österreichische Akademie der Wissenschaft – Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW)
      • 2.4. Silicon Austria Labs GmbH (SAL)
      • 2.5. Ludwig Boltzmann Gesellschaft zur Förderung der wissenschaftlichen Forschung in Österreich (Ludwig Boltzmann Társaság – Osztrák Tudományfejlesztési Egyesület)
      • 2.6. Austria Wirtschaftsservice Gesellschaft mbH (aws)
      • 2.7. Christian Doppler Forschungsgesellschaft (CDG)
      • 2.8. Fonds zur Förderung der wissenschaftlichen Forschung – Tudományos Kutatási Alap (FWF)
      • 2.9. OeAD-GmbH – Oktatási és Nemzetköziesítési Ügynökség
      • 2.10. Österreichische Forschungsförderungsgesellschaft – Osztrák Kutatás-fejlesztési Ügynökség (FFG)
    • chevron_right3. A K+F helyzete Ausztriában
      • 3.1. Mely szektorok vesznek részt a K+F-ben?
      • chevron_right3.2. Ausztria K+F régiói
        • 3.2.1. Bécs
        • 3.2.2. Stájerország
        • 3.2.3. Felső-Ausztria
    • 4. Kutatás-fejlesztés támogatása
    • chevron_right5. A Kutatási és Technológiai Jelentés 2020. évre vonatkozó megállapításai
      • 5.1. A K+F célú és jellegű kiadások hatásai
      • 5.2. Ausztria helyzete nemzetközi összehasonlításban
      • 5.3. Ausztria kapcsolata az EU kutatási, technológiai és innovációs politikájával
      • 5.4. Kezdeményezések és intézkedések
      • 5.5. Az egyetemek és főiskolák állami költségvetési támogatásának emelése
    • 6. Összegzés
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_rightA kis- és középvállalatok szerepe a svéd gazdasági modellben • Moldicz Csaba
    • 1. Bevezetés
    • 2. A svédországi kis- és középvállalatok szerepe és súlya a gazdaságban
    • 3. Innováció, kutatás és fejlesztés Svédországban
    • 4. A svéd vállalatfejlesztési intézményrendszer
    • 5. Összegzés
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_rightKis- és középvállalatok a Kínai Népköztársaságban • Mohr Richárd
    • 1. Bevezetés – kis- és középvállalkozások a kínai gazdaságban
    • 2. Kis- és középvállalkozások szabályozása és intézményi környezet a KNK-ban
    • 3. Innovációs teljesítmény a KNK-ban
    • 4. Kis- és középvállalatok innovációs tevékenysége
    • 5. A kkv-k finanszírozása
    • 6. Összegzés
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_rightA kkv-szektor szerepe Tajvan gazdasági fejlődésében és az innovációs folyamatokban: nem csak az óriásoké a világ • Boros Szilárd
    • 1. A fejlesztő állam koncepciójának változása
    • chevron_right2. Tajvan gazdaságfejlődési modelljének kkv-szempontból kiemelt elemei
      • 2.1. Tajvan gazdaságfejlődési pályája és az állami szerepvállalás
      • 2.2. A kkv-k szerepe Tajvan gazdasági fejlődésében
      • 2.3. Az ipari kkv-szektor speciális jellemzői
    • 3. A tajvani gazdaságfejlődés eredményei és innovációs környezete nemzetközi összehasonlításban
    • chevron_right4. Tajvan kkv-fejlesztési és innovációs rendszere
      • 4.1. A tajvani innovációs ökoszisztéma felépítése
      • 4.2. Tajvan jelenlegi iparfejlesztési politikája
      • 4.3. A kkv-szektor fejlődését támogató kormányzati stratégia
    • 5. Gazdaságpolitikai konklúziók
    • 6. Összegzés
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_rightA kis- és középvállalkozások szerepe a dél-koreai gazdaságban • Moldicz Csaba
    • 1. Bevezetés
    • 2. Korea innovációs teljesítménye
    • 3. A kis- és középvállalatok szabályozása és intézményi környezete
    • 4. A koreai kis- és középvállalatok helyzete és innovációs tevékenysége
    • 5. Kis- és középvállalkozások finanszírozása
    • 6. Összegzés
    • Ellenőrző kérdések
• Ellenőrző kérdések és megoldások
• Felhasznált irodalom
• Szerzőink

Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 966 6

Jelen kötet fő kutatási kérdése: miként befolyásolják a sikeres irreguláris vagy integrált hadviselést az olyan tényezők, mint a biztonságpolitikai környezet változása, a háború természetében bekövetkezett változások, továbbá a szemben álló felek hadviselési elveinek és stratégiájának fejlődése. A műben a szerző a hatékony és sikeres irreguláris hadviselés okait és történelmi összefüggéseit vizsgálja, továbbá javaslatokat tesz a klasszikus irreguláris, valamint az integrált hadviselés elleni stratégia megalkotására, illetve az államhatalom által foganatosítandó válaszlépésekre, kiemelten azok katonai összetevőjére. A teoretikus vizsgálódásokat szerzői esettanulmányok teszik teljessé, amelyek segítenek az elméleti ismereteket, tételeket kézzelfoghatóvá tenni. Az első esettanulmány a gerilla-hadviselés klasszikus formáját, a maoista módszert mutatja be. A második a kortárs orosz integrált hadviselési formát szemlélteti. A harmadik esettanulmányban a szerző a Fülöp-szigeteki aszimmetrikus háború történetének elemzésével az egyik leghosszabb irreguláris hadviselés ellen folytatott küzdelmet tekinti át. A mű felhasználható mind az oktatásban a stratégiaelméletek megalkotásakor, mind a gyakorlatban a jövőben bekövetkező aszimmetrikus kihívások során az államhatalom válaszreakcióinak megfogalmazásakor.

Hivatkozás: https://mersz.hu/porkolab-az-aszimmetrikus-hadviseles-adaptacioja//