Énekes Ferenc

Kiadványszerkesztés 1.

Szövegfeldolgozás

Léniák használata, önálló táblázatok

A klasszikus, hagyományos táblázat kevés léniát használt. Vonatkozik ez a megállapítás az egyenes vonalak számára éppúgy, mint vastagsági változataikra. A kéziszedőnek volt elég baja a táblázat elemeinek szedésével, igazításával, nem volt szüksége fölösleges vízszintes és pláne függőleges léniákra. Egyébként ha kénytelen volt – különösen a táblázat fejrészében – mindkét lénia használatára, akkor azonos vastagság esetén mindig a függőleges élvezett elsőbbséget, az futott végig, és a vízszintes szakadt meg, majd folytatódott a függőleges vonal túlsó oldalán. Egyedüli kivétel a fejzáró lénia volt, mert az végigfutott a táblázat teljes szélességén. Vastagsági méretekben csak a hajszálvékony, a fél-, egy- és másfél, legfeljebb kétpontos léniákat alkalmazták. Léniatörésnél a vastagabb elsőbbséget élvezett a vékonnyal szemben, tehát keresztezéskor a vékony szakadt meg, illetve a vízszintes és függőleges közül mindig a függőleges maradt folytonos. A folytonos vonalú léniákon kívül használták a szaggatott és a pontozott nyomatúakat is. Számítógépes kiadványszerkesztő programot használva akár minden oszlop és sor közé könnyen húzhatnánk léniákat, de ez a ma divatos megoldás nem illik a hagyományos stílushoz.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 962 8

Egyéb Ludovika Egyetemi Kiadó könyvei

A számítógép megjelenése más ágazatokhoz hasonlóan alaposan felforgatta a nyomdaipar, a nyomdai előkészítés évszázadok alatt kialakult hagyományos rendjét, munkafolyamatait is. A szerző, kiadó, nyomda hármasának munkájába a felsorolás sorrendjében nyomult be a számítógép, egyre több munkafázisban véve át a hagyományos megoldás helyét. E könyv elsősorban az új szakmák tanulói, művelői számára készült, mint a szakma gyakorlásához szükséges elméleti ismereteket összefoglaló mű első kötete. Ugyanakkor haszonnal forgathatja bárki, aki kicsit is közel került a számítógépes kiadványszerkesztéshez akár munkája, akár ez irányú érdeklődése révén.

A kötet első része a szöveg-előkészítést taglalja. A második rész ismerteti a hagyományos tervezési stílus építkezési módját, címrendszerét, fő- és alárendelt szövegének jellemzőit. Kitér az illusztrációk és a táblázatok klasszikus stílusú kiadványba illesztésének lehetőségeire. A harmadik rész először a modern stílus alapelveit mutatja be, majd taglalja az oldalalkotó elemek egymáshoz való viszonyát. A kötet negyedik része a sajtótermékek témakörét járja körül. Az olvasó megismerheti a szimmetria, aszimmetria, a tipográfiai rend, a ritmus, kimozdítás, az egyenlőség, arányosság, ellentét, fókusz, ellenpont, a relatív nagyság, üres terület, a vonal, tónus, inverz szedés, a címtipográfia, a líd, iniciálé, alcím, képaláírás, a hirdetések, lapfej, borító kialakításának jellegzetességeit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/enekes-kiadvanyszerkesztes-1//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero