Énekes Ferenc

Kiadványszerkesztés 1.

Szövegfeldolgozás

Korrektúrajelek

A lektor a könyv tartalmi, szakmai helyességéért felel, az ő javaslatai, javításai általában a szerzőn keresztül, szerzői javításként kerülnek bele a formálódó kiadványba. Tehát ideális esetben a kiadó a lektorált kéziraton kezdi meg a szerkesztőségi munkát. A 20. század végén a szerző által leadott kéziratot – amely sajnos olykor írógéppel írt, sok javítást tartalmazó lapok összessége volt – először számítógépbe írta a szedő. A szedett, kinyomtatott szöveget helyesírási, nyelvhelyességi szempontból ellenőrizte, javította a korrektor. A korrektor által jelzett javításokat a szedő végrehajtotta a számítógépre vitt kéziraton, majd újra kinyomtatta azt. A korrektor ismét átnézte, az esetleges további hibákat jelölte, ezeket a szerzői javításokkal együtt a szedő újra kijavította a gépen. A két korrektúrafordulót követően előállt a betűhív, hibamentes szöveg – legalábbis reméljük. A korrektor szabványos korrektúrajeleket használ, amelyeket a szedőnek, tördelőnek még ma is ismernie kell.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 962 8

Egyéb Ludovika Egyetemi Kiadó könyvei

A számítógép megjelenése más ágazatokhoz hasonlóan alaposan felforgatta a nyomdaipar, a nyomdai előkészítés évszázadok alatt kialakult hagyományos rendjét, munkafolyamatait is. A szerző, kiadó, nyomda hármasának munkájába a felsorolás sorrendjében nyomult be a számítógép, egyre több munkafázisban véve át a hagyományos megoldás helyét. E könyv elsősorban az új szakmák tanulói, művelői számára készült, mint a szakma gyakorlásához szükséges elméleti ismereteket összefoglaló mű első kötete. Ugyanakkor haszonnal forgathatja bárki, aki kicsit is közel került a számítógépes kiadványszerkesztéshez akár munkája, akár ez irányú érdeklődése révén.

A kötet első része a szöveg-előkészítést taglalja. A második rész ismerteti a hagyományos tervezési stílus építkezési módját, címrendszerét, fő- és alárendelt szövegének jellemzőit. Kitér az illusztrációk és a táblázatok klasszikus stílusú kiadványba illesztésének lehetőségeire. A harmadik rész először a modern stílus alapelveit mutatja be, majd taglalja az oldalalkotó elemek egymáshoz való viszonyát. A kötet negyedik része a sajtótermékek témakörét járja körül. Az olvasó megismerheti a szimmetria, aszimmetria, a tipográfiai rend, a ritmus, kimozdítás, az egyenlőség, arányosság, ellentét, fókusz, ellenpont, a relatív nagyság, üres terület, a vonal, tónus, inverz szedés, a címtipográfia, a líd, iniciálé, alcím, képaláírás, a hirdetések, lapfej, borító kialakításának jellegzetességeit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/enekes-kiadvanyszerkesztes-1//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero