Énekes Ferenc

Kiadványszerkesztés 1.

Szövegfeldolgozás


Betűméret

A nyomtatott, megjelenített szöveg soraiban a karakterek egy vonalon állnak. Ez a vonal az alapvonal vagy bázisvonal, angol terminológiában baseline. Egyes karakterek (g, j, p, q, y) alsó részei határozottan e vonal alá nyúlnak, aljuk egy újabb vonalon, az alsó betűszárak vonalán vagy lenyúló szárak vonalán (angolul descender) áll. Ennek ellentéte a felső betűszárak vonala vagy felnyúló betűszárak vonala (az angol terminológia szerint ascender), az ide felérő karakterek: b, d, f, h, k, l, t. A nagybetűk tetejének vonala, verzál teteje (angolul caps height) a régi antikváknál kicsit alacsonyabban van a felnyúló betűszárak vonalánál, azonban a groteszk betűknél azonos magasságban van a két vonal. A sem felnyúló, sem lenyúló szárral nem rendelkező kurrens betűk (a, c, e, i, m, n, o, r, s, u, v, w, x, z) tetejénél húzódik a betűszem magasságvonala (angolul x-height). Ezt a vonalat magyarul nevezzük még x-magasságnak és szemvonalnak is. Utóbbi elnevezés onnan származik, hogy olvasáskor szemünk ezen a vonalon fut végig a sorokon. A kis t antikva betűtípusoknál az x-magasság fölé nyúlik ugyan, de a felnyúló szárak vonalát nem éri el. A felső betűszárak vonala fölött van még egy vonal, nevezzük ezt a verzál betűk ékezetei tetejét jelölő vonalnak. Az alsó betűszár és a verzál ékezetek tetejét jelölő vonal közötti távolság a betűméret (az angol terminológia szerint point size). Sok helyütt a lenyúló és a felnyúló szárak vonala közötti távolságot adják meg betűméretként, ez azonban téves állítás! A betűk kerek részei kicsivel mindig az adott vonal fölé, alá nyúlnak, ezek a karakterek „optikailag” érintik az adott vonalat. Az elmondottakat az 54. ábra mutatja be.

Kiadványszerkesztés 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 962 8

A számítógép megjelenése más ágazatokhoz hasonlóan alaposan felforgatta a nyomdaipar, a nyomdai előkészítés évszázadok alatt kialakult hagyományos rendjét, munkafolyamatait is. A szerző, kiadó, nyomda hármasának munkájába a felsorolás sorrendjében nyomult be a számítógép, egyre több munkafázisban véve át a hagyományos megoldás helyét. E könyv elsősorban az új szakmák tanulói, művelői számára készült, mint a szakma gyakorlásához szükséges elméleti ismereteket összefoglaló mű első kötete. Ugyanakkor haszonnal forgathatja bárki, aki kicsit is közel került a számítógépes kiadványszerkesztéshez akár munkája, akár ez irányú érdeklődése révén.

A kötet első része a szöveg-előkészítést taglalja. A második rész ismerteti a hagyományos tervezési stílus építkezési módját, címrendszerét, fő- és alárendelt szövegének jellemzőit. Kitér az illusztrációk és a táblázatok klasszikus stílusú kiadványba illesztésének lehetőségeire. A harmadik rész először a modern stílus alapelveit mutatja be, majd taglalja az oldalalkotó elemek egymáshoz való viszonyát. A kötet negyedik része a sajtótermékek témakörét járja körül. Az olvasó megismerheti a szimmetria, aszimmetria, a tipográfiai rend, a ritmus, kimozdítás, az egyenlőség, arányosság, ellentét, fókusz, ellenpont, a relatív nagyság, üres terület, a vonal, tónus, inverz szedés, a címtipográfia, a líd, iniciálé, alcím, képaláírás, a hirdetések, lapfej, borító kialakításának jellegzetességeit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/enekes-kiadvanyszerkesztes-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave