Énekes Ferenc

Kiadványszerkesztés 1.

Szövegfeldolgozás


Az italic és a döntött betűváltozat

Aldus Manutius 1501-ben bízta meg Francesco Griffo betűmetszőt egy latin betűs, humanista betűtípus elkészítésével, amelyet egy év múlva követett annak – akkor forradalmi – dőlt betűs változata. Utóbbinál a betűformák alapja a humanista kézírás volt, ezek nyomdai megfelelője lett a kurzív betű. Mint itt is látható, a dőlt, kurzív, italic (itáliai) (az angol szakkifejezés cursive vagy italic) betűváltozatot szövegközi, a szövegbe belesimuló kiemelésre használjuk. Az álló, regular, alapváltozat mellett a kurzív volt az első, az alaptól eltérő kialakítású változat. A kurzív karakterek alakja eltér álló párjai kinézetétől. A 60. ábra párba szedi a regular és a kurzív karaktereket. Természetesen a kurzív betűknek ugyanúgy léteznek vastagsági és szélességi változatai, mint álló párjaiknak. Amennyiben elkészítjük a regular változatok kurzív párjait, úgy újabb 72 változattal szaporodik a család, és már 144 tagot számlál. A kurzív változat megléte a reneszánsz, a barokk és a klasszicista antikváknál dívik, de megtalálható a talpas lineáris antikvák között is. Nem készül kurzív változat a díszbetűk, scriptek és tört vonalú betűk körében.

Kiadványszerkesztés 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 962 8

A számítógép megjelenése más ágazatokhoz hasonlóan alaposan felforgatta a nyomdaipar, a nyomdai előkészítés évszázadok alatt kialakult hagyományos rendjét, munkafolyamatait is. A szerző, kiadó, nyomda hármasának munkájába a felsorolás sorrendjében nyomult be a számítógép, egyre több munkafázisban véve át a hagyományos megoldás helyét. E könyv elsősorban az új szakmák tanulói, művelői számára készült, mint a szakma gyakorlásához szükséges elméleti ismereteket összefoglaló mű első kötete. Ugyanakkor haszonnal forgathatja bárki, aki kicsit is közel került a számítógépes kiadványszerkesztéshez akár munkája, akár ez irányú érdeklődése révén.

A kötet első része a szöveg-előkészítést taglalja. A második rész ismerteti a hagyományos tervezési stílus építkezési módját, címrendszerét, fő- és alárendelt szövegének jellemzőit. Kitér az illusztrációk és a táblázatok klasszikus stílusú kiadványba illesztésének lehetőségeire. A harmadik rész először a modern stílus alapelveit mutatja be, majd taglalja az oldalalkotó elemek egymáshoz való viszonyát. A kötet negyedik része a sajtótermékek témakörét járja körül. Az olvasó megismerheti a szimmetria, aszimmetria, a tipográfiai rend, a ritmus, kimozdítás, az egyenlőség, arányosság, ellentét, fókusz, ellenpont, a relatív nagyság, üres terület, a vonal, tónus, inverz szedés, a címtipográfia, a líd, iniciálé, alcím, képaláírás, a hirdetések, lapfej, borító kialakításának jellegzetességeit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/enekes-kiadvanyszerkesztes-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave