Énekes Ferenc

Kiadványszerkesztés 1.

Szövegfeldolgozás

Kiemelések

A szövegközi kiemelésekről, azok módjáról is a tipográfus hozza meg a döntést. Az írógépen kiemelésre az aláhúzás, a ritkítás és a verzál szedés kínálkozott. Nyomdatermékek esetében azonban ezek egyike sem megengedett, mert megbontanák a szövegfolt egységes képét. Szövegközi kiemelésre a betűváltozatok szolgálnak, közülük is elsősorban a kurzív (italic) és a kiskapitális (small caps). Általános kiemelésre a kurzívot használjuk, kiskapitálisból legtöbbször a tudományos munkák szövegében előforduló személyneveket szedjük azok első előfordulásakor. Természetesen ekkor a nevek első betűjét verzálból kell szedni. A kiskapitális használatos még színdarabokban a szereplők neveinek kiemelésére. A félkövér (bold) kiemelés szöveg közben nem ajánlatos, mert megbontja a szövegfolt egységét. Használata legfeljebb tankönyvekben megengedett, ahol az a cél, hogy a szem azonnal a kiemelt szóra, mondatrészre, mondatra ugorjon. A bold a címszavak kiemelésének ideális eszköze lexikonokban, szótárakban, ugyanis a címszó mindig egy bekezdés első sorának első szava.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 962 8

Egyéb Ludovika Egyetemi Kiadó könyvei

A számítógép megjelenése más ágazatokhoz hasonlóan alaposan felforgatta a nyomdaipar, a nyomdai előkészítés évszázadok alatt kialakult hagyományos rendjét, munkafolyamatait is. A szerző, kiadó, nyomda hármasának munkájába a felsorolás sorrendjében nyomult be a számítógép, egyre több munkafázisban véve át a hagyományos megoldás helyét. E könyv elsősorban az új szakmák tanulói, művelői számára készült, mint a szakma gyakorlásához szükséges elméleti ismereteket összefoglaló mű első kötete. Ugyanakkor haszonnal forgathatja bárki, aki kicsit is közel került a számítógépes kiadványszerkesztéshez akár munkája, akár ez irányú érdeklődése révén.

A kötet első része a szöveg-előkészítést taglalja. A második rész ismerteti a hagyományos tervezési stílus építkezési módját, címrendszerét, fő- és alárendelt szövegének jellemzőit. Kitér az illusztrációk és a táblázatok klasszikus stílusú kiadványba illesztésének lehetőségeire. A harmadik rész először a modern stílus alapelveit mutatja be, majd taglalja az oldalalkotó elemek egymáshoz való viszonyát. A kötet negyedik része a sajtótermékek témakörét járja körül. Az olvasó megismerheti a szimmetria, aszimmetria, a tipográfiai rend, a ritmus, kimozdítás, az egyenlőség, arányosság, ellentét, fókusz, ellenpont, a relatív nagyság, üres terület, a vonal, tónus, inverz szedés, a címtipográfia, a líd, iniciálé, alcím, képaláírás, a hirdetések, lapfej, borító kialakításának jellegzetességeit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/enekes-kiadvanyszerkesztes-1//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero