Természetesen Szent Imre alakja középkori táblaképeinknek is kedvelt témája volt. A tiszteletére szentelt templomokban oltárok hirdették emlékét, melyeken vagy szobrát, vagy képmását is megjelenítették. E középkori Szent Imre-oltárok közül a történeti források jóvoltából néhány konkrét adat, okleveles feljegyzés is fönnmaradt. A budavári plébánia melletti temető Szent László-kápolnájában 1346-ban László oltáráról, 1469-ben Imrééről tétetik említés.1 Pest városa számára a XIV. század második felében készült a plébániatemplom Szent István-, László- és Imre-oltára, amely az 1480-as évek táján jutott a kardcsiszárok és tímárok felügyelete alá.2 Pécsett a Szűz Mária-kápolnában 1355-ben egymás mellett volt látható István, Imre, László, Erzsébet és Szent Márton oltára.3 A László-kultusz központjában, Nagyváradon mind László, mind a másik két magyar királyszent oltáráról van tudomásunk.4 Nagyszebenben 1431-ből említik István, László és Imre közös oltárát. Az erdélyi püspökség székhelyén, a gyulafehérvári székesegyházban a XVI. század első negyedében a magyar szent királyok közös oltárának javadalmairól hallunk, mikor is 1520-ban II. Lajos az oltár rektorának adományozta Lőrincréve falut, „egyrészt többek kérésére, másrészt azon tiszteleténél fogva, amellyel a szent királyok irányában van, akik az ország és az ő pártfogói”.5 Szepeshelyen a XV. század végére adatolható a „Magyar szent királyok” oltár és táblakép. Székesfehérvárott, a Szent Imre-kápolnában, az ereklyetisztelet részeként létesült Szent Imre-oltár. A veszprémi székesegyházban szintén létezett a középkorban Szent Imre-oltár – miként azt egy 1467-ben kelt oklevél hírül adja. A soproni Szentlélek-templom egyik oltárát – ott, ahol az Imre-legenda ma ismert legrégebbi kéziratát őrizték – a középkorban szintén Imrének szentelték.6 Hontszentantalon a középkorban szintén állt szent királyaink tiszteletére létesített oltár. Az egri székesegyház Szent Imre-oltárát – rektora kapcsán – 1349-ben, 1350-ben és 1512-ben említik az oklevelek (Kállay család levéltára: DL 51.511, 51.569; Batthyány család levéltára: DL 106.911). A Rudnay család levéltára rejti azt a régi iratot, melyben azt rögzítették, hogy a nyitrai káptalan előtt az egyházasdivéki Mindenszentek-templom kegyúri jogai tekintetében a Divékiek és a Divéki-Ujfalusiak kiegyeztek, hogy az utóbbiakat a Szűz Mária és Szent Imre-oltártól a főoltárig terjedő, az előbbieket pedig az északi, a Szűz Mária-oltártól a bejáratig terjedő temetkezési hely illeti meg (DL 95.727). S végül a szepességi Mateóc Szent István- és Szent Imre-oltára részben szintén a tragikus sorsú királyfi emlékét őrzi.