A cselekmény jogi minősítése során a jogalkalmazó által megállapított történeti tényállás és a törvényalkotó által a Btk.-ban megfogalmazott törvényi tényállás egyes elemeinek összehasonlítása, egymásnak való megfeleltetése történik. Ezért az általános törvényi tényállás dogmatikai rendszerén túl az egyes cselekmények tényállásának megállapításához szükség van az adott különös részi törvényi tényállás elemeinek értelmezésére, elemzésére. Ehhez elsősorban az előző fejezetben ismertetett jogértelmezés fajtáit, módszereit hívhatja segítségül a jogalkalmazó. Az egyes tényállási elemek értelmezése során elsősorban és elsődlegesen a Btk.-ban található értelmező rendelkezéseket kell áttekinteni, illetve nem hagyhatók figyelmen kívül – még a nyomozás során sem – a bíróságok ítélkezési gyakorlatára kötelező erővel bíró büntető jogegységi határozatok, illetve iránymutatást tartalmazó kúriai büntető kollégiumi vélemények, a legfőbb ügyész, illetve helyettesének utasítása, körlevele, a Kúria egyes ügyekben hozott határozatai. Már korábban is hangsúlyoztam ugyan, hogy a jogtudomány értelmezési tevékenységének nincs kötelező ereje, azonban a neves elméleti és gyakorlati szakemberek által készített kommentárokban, törvénymagyarázatokban található ismeretanyag nagy jelentőséggel bír a törvény értelmezésében.