A Btk. Különös része számos olyan bűncselekményt határoz meg, amelyeknek elkövetésével a gazdasági tevékenységet végző jogalanyok a gazdaság zavartalan működését, más gazdasági szereplők vagy a fogyasztók érdekeit sértik vagy veszélyeztetik. Az ilyen kriminális magatartások jellemzőit vizsgáló kriminológusok, valamint e bűncselekménycsoport mélyebb összefüggéseit, egymáshoz való viszonyát kutató elméleti büntetőjogászok hosszú idő óta küzdenek terminológiai problémákkal. A témával foglalkozó kutatók többsége mást és mást ért a gazdasági bűnözés alatt, és másként jelöli ki az e körbe tartozó kriminális magatartásokat is. A jelenségcsoport büntetőjogi szabályainak összességét sem sikerült általánosan elfogadott elnevezéssel jelölni: „gazdaság elleni bűncselekmények”, „gazdasági büntetőjog”, „gazdasági bűncselekmények” – ezek az elméleti büntetőjogászok által leggyakrabban használt összefoglaló elnevezések a gazdaság büntetőjogi védelmét szolgáló tényállások csoportjára. Ez a fogalmi sokszínűség a gyakorló büntetőjogász számára nem okoz különösebb problémát, a Btk.-ban meghatározott bűncselekmények mindig valamely konkrét jogtárgy – jogilag védett érték vagy érdek – védelmét szolgáló tilalom vagy parancs megsértését szankcionálják. A gyakorlati büntetőjogász számára a jogalkalmazás folyamatában csupán annak van jelentősége, hogy sor került-e a konkrét jogtárgy megsértésére vagy veszélybe jutására, és ezért az elkövető büntetőjogi felelőssége megállapítható-e.