Amennyiben a vezető tisztségviselő testületi formában működik (például részvénytársasági igazgatóság), úgy a működéshez szükséges döntéseket a testület hozza, de a testület tagjai személyesen viselik a testületi döntésért való felelősséget. Mint azt a Legfelsőbb Bíróság egy döntésében megállapította: „A részvénytársaság igazgatóságának a tagjai a büntetőjog alanyaivá válhatnak, ha a testületi döntés meghozatala során tanúsított magatartásukkal megvalósítják a büntetőtörvényben meghatározott valamely bűncselekmény törvényi tényállását.”1 A döntés alapjául szolgáló ügyet röviden összefoglalva: az ügyészség a III. r., a IV. r., az V. r. és a VI. r. vádlottakat azért vádolta hanyag kezelés vétségével, mivel az ÁPV Rt. Igazgatósága tagjaiként igazgatósági ülésen kellő figyelem és körültekintés nélkül, szükségtelenül döntöttek az I. r. vádlott sikerdíjas alkalmazásáról, és ezzel az ÁPV Rt.-nek 804 millió Ft-ot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak. A Legfelsőbb Bíróság a terhelteket elmarasztaló ítéletében egyebek mellett megállapította: „Az elkövetéskor hatályos gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. 240. § (1) bekezdés szerint a részvénytársaság igazgatósága jogait és feladatait testületként gyakorolja. A testület a döntéseit azonban a természetes személy tagjainak szavazatával hozza. A testületi döntés tehát nem jöhet létre a tagjainak a közreműködése nélkül. Ebből következik, hogy az igazgatóság tagjai a testületi döntés kialakítását jelentő szavazataikért felelősséggel tartoznak, a felelősségük a testületi döntésben nem oldódhat fel. Az igazgatóság tagjainak személyes felelősségére vonatkozó ezen megállapítás általános érvényű, ami azt jelenti, hogy a testület természetes személy tagjainak a felelőssége nemcsak polgári jogi lehet, amelyre vonatkozó szabályokat a gazdasági társaságokról szóló törvény tartalmazza, hanem büntetőjogi is, amennyiben a testületi döntés meghozatala során tanúsított magatartásukkal a büntetőtörvényben meghatározott valamely bűncselekmény törvényi tényállását valósítják meg. Ez az általános érvényű megállapítás a hűtlen vagy hanyag kezelés bűncselekményére is vonatkozik.”2 Az elmarasztaló döntés természetesen csak a határozatot megszavazó testületi tagok büntetőjogi felelősségét állapította meg.