Érdekes jogalkalmazói feladatot jelent az a helyzet, amelyben ugyanazon természetes személy több jogi személy keretében kifejtett cselekménye valósít meg bűncselekményt. Erre rendszerint akkor kerül sor, amikor az elkövető „feldarabolja” tevékenységét annak érdekében, hogy a sértetteket vagy az ellenőrző hatóságokat megtévessze. Az elkövetők nemritkán bonyolult céghálózatot működtetnek a cselekmény valódi természetének leplezése vagy az egyes bűncselekményekkel okozott kár „optimalizálása” céljából. Amennyiben az elkövető által a különböző jogi személyek keretében elkövetett bűncselekmények hordozzák a folytatólagos egységként minősítéshez szükséges – a Btk. 6. § (2) bekezdésében meghatározott – kritériumokat (ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként, többször követ el), úgy elképzelhető a cselekmények folytatólagos egységként értékelése. A következő jogesetben hivatkozott megoldás a korábbi Btk. 2012. január 1-jén hatályba lépett módosítása, valamint a 2012. évi C. tv. alapján már nem irányadó az adócsalás helyébe lépett költségvetési csalás tényállásának elbírálására, de a bíróság ítéletének indoklása a mai napig megfontolandó megállapításokat tartalmaz. Mint azt az ügyet elbíráló Szegedi Ítélőtábla megállapította: „Ha a terhelt több gazdasági társaságban kifejtett tevékenységével sérti a költségvetésnek az adóbevételhez való jogát és a folytatólagosság törvényben írt tartalmi követelményei is fennállnak, a bűncselekmények halmazata az adónemek,1 nem pedig a gazdasági társaságok számához igazodik.”2