A heterózis (hibridvigor) jelenségét felhasználó nemesítés látványos és jelentős sikereket ért el a különféle gazdasági növények termőképességének növelésében. Heterózishatásról akkor beszélünk, ha a keresztezéssel előállított hibridnövények tulajdonságaikban felülmúlják a beltenyésztett szülőket. Éppen a heterózis gazdasági jelentőségének köszönhetően igen sokoldalúan tanulmányozzák e jelenség molekuláris hátterét. Mind a DNS-szekvencia-adatok, mind a genomszintű génkifejeződési információk segíthetnek a heterózis komplex folyamatának megismerésében és így a hatások növelését eredményező technológiák kidolgozásában. Beltenyésztett kukoricavonalak DNS-ét összehasonlítva a jelentős nukleotidszekvencia különbségek allélikus variációkként mutathatók ki. A hibridekben ezek kombinálódása kedvező hatású allélvariánsok kialakulásához vezethet. A génaktivitásbeli eltérésekért a génkifejeződést szabályzó promóter régiókban lévő szekvenciaeltérések lehetnek felelősek. Több mint tízezer kukoricagén kifejeződését vizsgálva, a gének 10%-a mutatott más-más kifejeződést a beltenyésztett, szülői vonalakban. Fontos, hogy a hibridekben ezeknek a géneknek a többsége összegző (additív) kifejeződési mintázattal jellemezhető. Bár a hibridek nagyobb hozama biztosan nem egy génre vezethető vissza, mégis génvadászat folyik a kulcsszereplők megtalálása érdekében. Az F1 növények fenotípusos bélyegei, a nagyobb magasság, a levélfelület, a zöldtömeg és a két-háromszoros termésmennyiség, már támpontot nyújt a gének kereséséhez.