Bár a génmódosított papayanövényből várhatóan még üvegházi példányt sem fog tartani senki Magyarországon, több szempontból mégis említésre érdemes: példa egyrészt arra, hogy gyümölcstermő növényből is van már köztermesztésben GM fajta, másrészt arra, hogy sok évvel ezelőtt sem csak gyomirtószer-tűrő és rovarellenálló fajtákat vittek piacra a fejlesztők, harmadrészt pedig arra, hogy a géntechnológia kifejezetten környezettudatos megoldásokra is lehetőséget ad. A hawaii papayatermesztés az 1990-es években szembesült a gyűrűs foltosság vírusának (PRSV, papaya ring-spot virus) megjelenésével és elterjedésével. A vírusok ellen közvetlenül ható vegyszeres védekezés nem megoldott, így a termesztők a fertőzött növények megsemmisítésével, illetve a terjedés korlátozásával próbáltak védekezni. Ez utóbbi a vírusvektorok, azaz a vírusokat terjesztő tetvek és egyéb szívó kártevők elleni rovarölő permetezéssel valósítható meg, ám az erős és nem szelektív rovarölő szerek széles körű használata egy olyan kicsi, izolált és a világon egyedülálló ökoszisztéma esetén, amilyen a Hawaii-szigetcsoporton található, különösen nagy kockázatokat rejt magában. Könnyen vezethet endemikus fajok kipusztításához, illetve a kényes ökológiai rendszer felborulásához.