A hálózatos működés differenciált kezelése azért is érdekes lehet, mert általa közelebb juthatunk egy másik, egyre nagyobb jelentőségű globális üzleti modell, a platformműködés vizsgálatához. A platformok felépítése és működése hasonló a mátrixszervezetben működő értékláncokhoz (Pelle, 2023). Salminen és társai (2022) pontosan arra hívták fel a figyelmet, hogy a platformcégek működése hasonlít a GVC-k vezető cégeinek működéséhez. Ezt nem csak azért lényeges hangsúlyozni, mert a GVC-k elemzési tapasztalatai vagy szabályozási megoldásai így a platformcégekre is alkalmazhatóvá válnak. Azért is fontos ezt megállapítani, mert a platformcégek magukat, tevékenységüket nem így definiálják. Beállításukban szerepük puszta kapcsolatközvetítés, és szerintük az érdemi tranzakciók tevékenységüktől független diadikus kapcsolatok révén jönnek létre.

Salminen és társai (2022) példák sokaságával bizonyítja, hogy a platformcégek sokrétű szolgáltatást nyújtanak a közvetítésen felül. Mi több, saját hatáskörükben szabályoznak sok olyan kérdést, amelyre az ő területen kívüli (extraterritoriális) jelenlétük miatt nincsen hatékony jogi szabályozás. A platformok széles körben maguk szabják meg a közvetítésükkel létrejövő tranzakciók feltételeit. Ők maguk választják ki azokat a partnereket, akiket hajlandóak beengedni az általuk felügyelt hálózatba. A szerzők megfogalmazásával élve a platformcégek „algoritmikus metatermelést” folytató hálózatok „másodlagos vezető cégei”. Ezek a hálózatok sok tekintetben hasonlítanak a globális értékláncokra, ezért módosításokkal szerintük a GVC-re kialakított szabályozási keretrendszer alkalmazható rájuk is. Ha a platformcégeket új típusú GVC-ként értelmezzük, akkor a Gelei Andrea előadásában ismertetett komplex elemzési módszertár is alkalmazhatónak tűnik. Erre az alkalmazásra teszek egy első, gondolati szintű kísérletet a továbbiakban.

Az előadás címe szerint a GVC-k teljesítményét vizsgálja, ami alatt alapvetően ezek regionális versenyképességét kell értenünk. A GVC-k versenyképességét a globális működés elősegíti mind keresleti oldalról (megnövekedett piac), mind kínálati oldalról (globális költségoptimalizáció). Ezek kiaknázásának szintje alapvetően a rendszerszintű teljesítménymenedzsmenthez kötődik. Ennek hatékonyságát a GVC mint üzleti hálózat működésének vizsgálatával szükséges megragadni. Vagyis a kérdés feltehető úgy is, hogy a globális üzleti hálózat (értéklánc) működésének módja mennyiben segíti a globális működésből eredő komparatív és kompetitív előnyök kiaknázását. Jól működik-e egy adott hálózat vagy sem? A kérdést vizsgáló empirikus tanulmányok elsősorban a hálózati központok közötti diadikus, kétszereplős üzleti kapcsolatokat vizsgálják. Vannak ugyanakkor olyan elemzések is, amelyek kapcsolati triádokat vizsgálnak, például az ellátási lánc egymást követő három résztvevőjét vagy két központ és a köztük létrejött anyagáramot biztosító logisztikai cég együttes teljesítményét. Az üzleti kapcsolatoknak ez a triadikus vizsgálata a platformok esetében kiindulási pontnak is tekinthető, hiszen ők saját magukat ilyen kapcsolatok közvetítőjeként definiálják.

Ugyanakkor a kérdés változatlan formában feltehető: mi határozza meg a platformok által koordinált kapcsolati hálók hatékonyságát? Hasonlóképpen vizsgálható az előadásban bemutatott mindhárom elemzési szint, vagyis a hálózat egészének a működése, a benne részt vevő szereplők közötti, platform által moderált üzleti kapcsolatok minősége, valamint a közvetítő központi vállalat és annak belső működése. Ezek annak ellenére releváns szempontok, hogy a hagyományos GVC-működés és a platformok tevékenységi területe ma jelentősen eltér. A globális értékláncok klasszikus példái a feldolgozóipari ellátási láncokhoz kapcsolódnak, például a járműiparra vagy az elektronikai iparra jellemzőek. A platformcégek működési területe ezzel szemben leginkább a szolgáltatások területe, kiskereskedelem, turizmus, tanácsadás, sokféle egyéb szolgáltatás. Látni kell ugyanakkor, hogy ezeken a területeken is történik értéktermelő folyamat, és az értékteremtés jelentős részben éppen a platformcégek tevékenységéhez fűződik. Egyidejűleg pedig a GVC-k vezető cégei (lead firm) is egyre jelentősebb mértékben terjeszkednek a platformmegoldások irányába (Szanyi, 2023).

Összefoglalva tehát a GVC-k triadikus kapcsolatait vizsgáló empirikus kutatások módszertana alkalmasnak látszik a platformcégek hálózati működésének vizsgálatára is. A három szintből (részből) álló kutatási koncepció első eleme a hálózat egészének működését vizsgálja. A második kutatási irány a hálózaton belüli kétoldalú kapcsolatok minőségére fókuszál, annak egyik fontos elemére, a bizalomra. A harmadik a kapcsolati triádok működését egy speciális, potenciálisan a hatékonyságot növelő területen vizsgálta, a résztvevők technológiai heterogenitásában rejlő teljesítménynövekedés kiaknázásán. Hogy ugyanis a kapcsolatokat irányító cég működési rutinjai ezt mennyire segítik elő. Ezek a kutatási fókuszok természetesen a GVC-k működési hatékonyságának csak egy-egy aspektusát tárgyalják. Mégis nagyon hasznosak a hálózati működés rendszerének megértésében. Így a platformok által szervezett üzleti hálózatokéban is. Végighaladva Gelei Andrea tanulmányán, a megfelelő helyeken a platformokra vonatkozó gondolatokat foglalom össze a következő részekben.