2. GVC és platform: az összehasonlíthatóság kérdése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előadás nagyon érdekes felvetése, hogy az értékláncok működésében az alapvető kétoldalú (diadikus) kapcsolatokon túl az egyes tranzakciókban részt vevő további érdekeltek, például logisztikai cégek helyzetét is szükséges vizsgálat alá vonni. Hasonlóképpen az egymásra épülő beszállítói szintek szereplőinek együttes vizsgálata is sok szempontból érdekes. Így az alapvetően lineáris kapcsolatrendszer valóban hálózatos struktúrát kap. A kapcsolati triád elemzése megmutatja a kapcsolatok „strukturális beágyazottságát”. A diadikus vizsgálatok korlátai még inkább szembeötlenek, amikor a multinacionális vállalatok belső hálózatukat mátrixrendszerben szervezik meg. Ebben az esetben ugyanis a hálózat elemei (leányvállalatok) között többirányú kapcsolat áll fenn. A hálózatot az értéklánc vezető cége, a vállalati központ ilyenkor gyakran közvetve kontrollálja és irányítja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hálózatos működés differenciált kezelése azért is érdekes lehet, mert általa közelebb juthatunk egy másik, egyre nagyobb jelentőségű globális üzleti modell, a platformműködés vizsgálatához. A platformok felépítése és működése hasonló a mátrixszervezetben működő értékláncokhoz (Pelle, 2023). Salminen és társai (2022) pontosan arra hívták fel a figyelmet, hogy a platformcégek működése hasonlít a GVC-k vezető cégeinek működéséhez. Ezt nem csak azért lényeges hangsúlyozni, mert a GVC-k elemzési tapasztalatai vagy szabályozási megoldásai így a platformcégekre is alkalmazhatóvá válnak. Azért is fontos ezt megállapítani, mert a platformcégek magukat, tevékenységüket nem így definiálják. Beállításukban szerepük puszta kapcsolatközvetítés, és szerintük az érdemi tranzakciók tevékenységüktől független diadikus kapcsolatok révén jönnek létre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Salminen és társai (2022) példák sokaságával bizonyítja, hogy a platformcégek sokrétű szolgáltatást nyújtanak a közvetítésen felül. Mi több, saját hatáskörükben szabályoznak sok olyan kérdést, amelyre az ő területen kívüli (extraterritoriális) jelenlétük miatt nincsen hatékony jogi szabályozás. A platformok széles körben maguk szabják meg a közvetítésükkel létrejövő tranzakciók feltételeit. Ők maguk választják ki azokat a partnereket, akiket hajlandóak beengedni az általuk felügyelt hálózatba. A szerzők megfogalmazásával élve a platformcégek „algoritmikus metatermelést” folytató hálózatok „másodlagos vezető cégei”. Ezek a hálózatok sok tekintetben hasonlítanak a globális értékláncokra, ezért módosításokkal szerintük a GVC-re kialakított szabályozási keretrendszer alkalmazható rájuk is. Ha a platformcégeket új típusú GVC-ként értelmezzük, akkor a Gelei Andrea előadásában ismertetett komplex elemzési módszertár is alkalmazhatónak tűnik. Erre az alkalmazásra teszek egy első, gondolati szintű kísérletet a továbbiakban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előadás címe szerint a GVC-k teljesítményét vizsgálja, ami alatt alapvetően ezek regionális versenyképességét kell értenünk. A GVC-k versenyképességét a globális működés elősegíti mind keresleti oldalról (megnövekedett piac), mind kínálati oldalról (globális költségoptimalizáció). Ezek kiaknázásának szintje alapvetően a rendszerszintű teljesítménymenedzsmenthez kötődik. Ennek hatékonyságát a GVC mint üzleti hálózat működésének vizsgálatával szükséges megragadni. Vagyis a kérdés feltehető úgy is, hogy a globális üzleti hálózat (értéklánc) működésének módja mennyiben segíti a globális működésből eredő komparatív és kompetitív előnyök kiaknázását. Jól működik-e egy adott hálózat vagy sem? A kérdést vizsgáló empirikus tanulmányok elsősorban a hálózati központok közötti diadikus, kétszereplős üzleti kapcsolatokat vizsgálják. Vannak ugyanakkor olyan elemzések is, amelyek kapcsolati triádokat vizsgálnak, például az ellátási lánc egymást követő három résztvevőjét vagy két központ és a köztük létrejött anyagáramot biztosító logisztikai cég együttes teljesítményét. Az üzleti kapcsolatoknak ez a triadikus vizsgálata a platformok esetében kiindulási pontnak is tekinthető, hiszen ők saját magukat ilyen kapcsolatok közvetítőjeként definiálják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor a kérdés változatlan formában feltehető: mi határozza meg a platformok által koordinált kapcsolati hálók hatékonyságát? Hasonlóképpen vizsgálható az előadásban bemutatott mindhárom elemzési szint, vagyis a hálózat egészének a működése, a benne részt vevő szereplők közötti, platform által moderált üzleti kapcsolatok minősége, valamint a közvetítő központi vállalat és annak belső működése. Ezek annak ellenére releváns szempontok, hogy a hagyományos GVC-működés és a platformok tevékenységi területe ma jelentősen eltér. A globális értékláncok klasszikus példái a feldolgozóipari ellátási láncokhoz kapcsolódnak, például a járműiparra vagy az elektronikai iparra jellemzőek. A platformcégek működési területe ezzel szemben leginkább a szolgáltatások területe, kiskereskedelem, turizmus, tanácsadás, sokféle egyéb szolgáltatás. Látni kell ugyanakkor, hogy ezeken a területeken is történik értéktermelő folyamat, és az értékteremtés jelentős részben éppen a platformcégek tevékenységéhez fűződik. Egyidejűleg pedig a GVC-k vezető cégei (lead firm) is egyre jelentősebb mértékben terjeszkednek a platformmegoldások irányába (Szanyi, 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összefoglalva tehát a GVC-k triadikus kapcsolatait vizsgáló empirikus kutatások módszertana alkalmasnak látszik a platformcégek hálózati működésének vizsgálatára is. A három szintből (részből) álló kutatási koncepció első eleme a hálózat egészének működését vizsgálja. A második kutatási irány a hálózaton belüli kétoldalú kapcsolatok minőségére fókuszál, annak egyik fontos elemére, a bizalomra. A harmadik a kapcsolati triádok működését egy speciális, potenciálisan a hatékonyságot növelő területen vizsgálta, a résztvevők technológiai heterogenitásában rejlő teljesítménynövekedés kiaknázásán. Hogy ugyanis a kapcsolatokat irányító cég működési rutinjai ezt mennyire segítik elő. Ezek a kutatási fókuszok természetesen a GVC-k működési hatékonyságának csak egy-egy aspektusát tárgyalják. Mégis nagyon hasznosak a hálózati működés rendszerének megértésében. Így a platformok által szervezett üzleti hálózatokéban is. Végighaladva Gelei Andrea tanulmányán, a megfelelő helyeken a platformokra vonatkozó gondolatokat foglalom össze a következő részekben.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave