3. A populizmus új megközelítése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minderre reagálva jött létre a többek között Margaret Canovan és Ernest Gellner által teremtett alapokra építő újpopulizmus-iskola, aminek legbefolyásosabb figurái közé tartoznak a Benczes által is előszeretettel hivatkozott Cas Mudde és Cristobal Rovira Kaltwasser. Ez az iskola dolgozta ki az inkluzív és exkluzív, baloldali és jobboldali populizmusok összehasonlításán és egyszersmind közös populizmusfogalomba integrálásán alapuló, Benczes által kortársnak nevezett populizmusfogalmat. Az iskola Mudde (2004) révén alkotta meg az új, ideológiai alapú populizmusdefiníciót, ami máig meghatározza a populizmusról való gondolkodást, és ami a Benczes-tanulmány számára is a legfontosabb referenciapontot jelenti a kortárs populizmusfogalom értelmezésekor. Ez a populizmusdefiníció olyan fontos, hogy érdemes szó szerint idézni (p. 543):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

I define populism as an ideology that considers society to be ultimately separated into two homogeneous and antagonistic groups, ‘the pure people’ versus ‘the corrupt elite’, and which argues that politics should be an expression of the volonté générale (general will) of the people. (Kiemelés az eredetiben)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[Olyan ideológiaként definiálom a populizmust, ami végső soron két homogén, egymással antagonisztikus viszonyban álló csoportra osztja a társadalmat, „tiszta népre” és „korrupt elitre”, és amely amellett érvel, hogy a politikának az a feladata, hogy kifejezze az általános népakaratot.]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a populizmusdefiníció az ideológia-alapú populizmusfogalom kiindulópontja. A muddei megközelítés fontos eleme, ahogyan azt Benczes is hangsúlyozza, a populizmus mint ideológia „vékonyközpontúsága”, ami Michael Freeden (1998) nacionalizmusértelmezéséből kerül Mudde populizmuskoncepciójába. Eszerint a populizmusnak mint ideológiának viszonylag kicsi a saját, más ideológiákétól eltérő magja, és – hasonlóan a nacionalizmushoz – könnyű más „vékony vagy vastag” (thin or full) ideológiákkal kombinálni, „beleértve a kommunizmust, az ökologizmust, a nacionalizmust vagy a szocializmust” (Mudde, 2004: 544).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a definíció azért válhatott átütően sikeressé a populizmuskutatásban, mert korlátozott: azt állítja, hogy a populizmus tartalmilag kb. bármilyen ideológiai orientációt a magáévá tehet egészen addig, ameddig a politikai világképe a tiszta nép kontra korrupt elit dichotómia köré szerveződik. Így a populizmus lehet bal- vagy jobboldali, demokratikus vagy éppen autoriter irányultságú is. Kérdés azonban, hogy ilyenformán értelmesen meghatározható-e egy ideológia, ami – legyen bármilyen „vékony központú” – mégiscsak valamiféle értéktulajdonítást feltételez. A nacionalizmus esetében ez a nemzetre mint elsődleges fontosságú politikai közösségre irányul. A populizmus esetében ennek tartalma – feltehetően – a hatalmat birtokló társadalmi elit morális megvetése volna. A magam részéről nem vagyok benne biztos, hogy az ilyenformán meghatározott elitellenesség országhatárokon és társadalmi viszonyokon átívelő módon ideológiának tekinthető-e. Ez számomra inkább attitűdnek tűnik, mint a politikai cselekvés szervezésére – vagyis számottevő társadalmi csoportok politikai mozgósítására – képes, a világot politikailag értelmezhető értékek mentén eszmeileg strukturáló ideológiának. De ez a kisebbik baj.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave