A politikatudományban a populizmusértelmezések között a legnagyobb hatása talán Mudde (2004) a populista Zeitgeist nyugat-európai megjelenéséről szóló tanulmányának volt az elmúlt évtizedekben. A politikatudományi populizmuskutatás a politikai szereplőkre és a populizmus diskurzusaira összpontosít, és kitüntetett figyelmet szentel a populizmus és a liberális demokrácia közötti kapcsolatnak (Canovan, 1999; Jagers és Walgrave, 2007; Mudde és Rovira Kaltwasser, 2012). A gazdaságpolitika és a populizmus közötti viszony vizsgálata a politikatudományi kutatásokban az utóbbi évtizedben vált jelentőssé, miután az elmúlt évtizedben több európai országban és Amerikában is populista pártok, illetve populista vezetők kerültek kormányzati pozícióba (Hawkins és Littvay, 2019). A populista kormányzati politikák, köztük a populista gazdaságpolitika vizsgálata szempontjából Közép- és Kelet-Európa kormányzatainak kutatása különösen releváns, mivel „ha valahol, akkor ezekben az országokban erős igazán a populista gondolatok támogatottsága” (Kriesi, 2014: 372). A politikatudományi megközelítésben a makrogazdasági populizmust, azaz a kormányzati gazdaságpolitika populizmusát a populista közpolitikák egyik aleseteként, a gazdaságpolitika területére alkalmazva célszerű tárgyalni (Bartha, 2017). A következő részben a populizmus politikatudományi értelmezéseit a közpolitika-alkotás perspektívájából tekintem át. Ennek során jelentősen támaszkodom a Boda Zsolttal és Szikra Dorottyával, valamint a Kopasz Mariannával és Takács Judittal írott tanulmányainkra (Bartha, Boda és Szikra, 2020; Bartha, Kopasz és Takács, 2020).