4. A populista közpolitikák tartalmi jellemzői
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__26/#m1194trendek5_24_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__26/#m1194trendek5_24_p1)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__26/#m1194trendek5_24_p1)
Bár a baloldali és jobboldali populisták eltérő elképzelésekkel rendelkeznek a kívánatos társadalomról, vannak jól azonosítható, ideológiai határokon átívelő közös populista politikai preferenciák. A külpolitikában a jobb- és a baloldali populisták is kritikusan viszonyulnak a nemzetek feletti intézményekhez; rendre a nemzetállamok elsőbbsége mellett érvelnek, és elutasítják a liberális globalizációt. A gazdaságpolitikai problémákért a populisták általában a népszerűtlen banki elitet (O’Malley és FitzGibbon, 2015) és a transznacionális vállalatokat (Bartha, 2017) okolják, hatalomra kerülve pedig gyakran diszkrecionális büntetőintézkedésekkel (például magasabb adókulcsokkal vagy különadókkal) sújtják a multinacionális nagyvállalatokat és/vagy a bankokat. Néhány esetben a populistaként aposztrofált politikai álláspont azonban a populizmus és a nacionalizmus keveredéséből, ezen belül a nacionalizmus (nativizmus) primátusából ered (De Cleen, 2017). A büntető igazságszolgáltatási törvénykezés és az alkalmazott büntetőintézkedések, az LMBTQ-jogok kiterjesztésének negligálása (Pappas, Mendez és Herrick, 2009) vagy a nemek közötti egyenlőségnek a hagyományos család eszméjét veszélyeztetőnek érzékelése (Korkut és Eslen-Ziya, 2011; Szikra, 2019) az adott politikai pártok jobboldali nacionalizmusából és nem populizmusából vezethetők le.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__26/#m1194trendek5_24_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__26/#m1194trendek5_24_p2)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__26/#m1194trendek5_24_p2)
Mivel a populizmus rugalmasan átjár a szokásos ideológiákon, a populista közpolitikák feltételezett közös tartalmi elemei tünékenyek és bizonytalanok. Míg az európai társadalmak zömében a populizmus mint laza szövetű ideológia inkább a kirekesztő jobboldali nacionalizmussal ötvöződött (Wodak, 2015), addig Latin-Amerikában, valamint a mediterrán Európában a populizmus baloldali, befogadó jellegű típusa alakult ki előbb (Stavrakakis és Katsambekis, 2014). Másképpen fogalmazva: a populizmus és a nativizmus összekapcsolódása és az ennek folytán felerősödő etnikai polarizáció nem szükségszerű, hanem esetleges fejlemény. Taggart „a populizmus üres szívét” a központi értékek hiányára vezeti vissza, ami alapvetően „kaméleoni” vonást kölcsönöz a populizmusnak (Taggart, 2004: 275). A muddei megközelítés a populizmusról mint laza szövetű ideológiáról szintén a populizmus tartalmi – a közpolitikai gondolatok területén megmutatkozó – rugalmasságát, kiszámíthatatlanságát tételezi, ami a lehetséges populista közpolitikai intézkedések széles tárházát implikálja (Mudde, 2004).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__26/#m1194trendek5_24_p3 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__26/#m1194trendek5_24_p3)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__26/#m1194trendek5_24_p3)
A populista közpolitikák megragadható közös tartalmi jellemzői abból adódnak, hogy a populista vezetők különösen fogékonyak választóik többségi preferenciáira (Urbinati, 2017). Ennek megfelelően a populista közpolitikai intézkedések általában sértik a kisebbségi érdekeket, és alapvetően ellenségesek a népszerűtlen kisebbségekkel szemben (Pappas és szerzőtársai, 2009). A többségi elvet kizárólagosnak tekintő populista közpolitika könnyen összeegyeztethetetlenné válik az empirikus bizonyítékokra épülő szakpolitikai ajánlásokkal: a politikailag népszerű meggyőződések és a főáramú szakpolitikai kutatások alapján megfogalmazódó javaslatok közötti markáns szakadék esetén a populista álláspont definíció szerint szembekerül a meghatározó szakpolitikai paradigmák nyomán kikristályosodó szakértői álláspontokkal. A mechanizmus több példával is jól illusztrálható: az olasz 5 Csillag Mozgalom vezetőinek oltásellenes álláspontja, Donald Trump zöldellenes hozzáállása vagy a görög Sziriza unortodox gazdaságpolitikája egyaránt ezt mutatja. Mindennek van ugyanakkor egy paradox innovációs közpolitikai következménye is: a populista vezetők és kormányzatok fenntartása a főáramú szakpolitikai paradigmákkal és a hagyományos episztemikus közösségekkel szemben gyakran nem szokványos szakpolitikai intézkedéseket és radikális, paradigmatikus közpolitikai reformokat implikál.