6. A populista közpolitikák diszkurzív jellemzői

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A diskurzusok, narratívák és értelmezési keretek meghatározó szerepet játszhatnak a közpolitikai változásokban (Schmidt, 2008), és a populista kormányzatok közpolitikai gyakorlatában különleges státuszuk van. A populizmust kommunikációs stílusként (Jagers és Walgrave, 2007) vagy diskurzusként (Aslanidis, 2016) értelmező megközelítések egyaránt felhívják a figyelmet erre. Tehát miközben populista kormányzás alatt meggyengülnek a közpolitikai folyamatok intézményesített pillérei, felértékelődnek a diszkurzív kormányzás eszközei (Korkut és szerzőtársai, 2015): a populista vezetők szisztematikusan használják a stratégiai metaforákat közpolitikai intézkedéseik megalapozására és döntéseik legitimálására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kormányzatok közpolitikai döntéseinek diszkurzív keretezését vizsgáló kutatások rámutatnak, hogy szakpolitikai érvek helyett a populista politikai vezetők jellemzően hétköznapi, gyakran bulvár nyelvezettel és állandó válság tételezésével (Moffitt, 2015) indokolják döntéseiket. Az érzelmekre apelláló kommunikációs stílus, kombinálva a hatalomtól az állampolgárok felé irányuló álkérdésekkel különös módon a részvétel illúzióját teremtheti meg (Bátory és Svensson, 2019). A populista politikai vezetőkre jellemző érzelmi túlfűtöttséggel előadott moralizáló, ellenséges narratívák fokozzák a közpolitikai álláspontok, a társadalom és a politikai közösség polarizációját. A populista kormányok kaméleoni alapvonása ugyanakkor sajátos rugalmasságot is biztosít, ami tartalmában a szakpolitikai evidenciáknak megfelelő közpolitikai döntéseket is implikálhat. Eközben retorikájukban a populista politikai vezetők szisztematikusan szakértőellenes, leegyszerűsített – a szakpolitikai kérdésekben jellemzően tájékozatlan többség érzelmeire rezonáló – álláspontot képviselnek (Thirkell-White, 2009).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A populista politikai vezetők előszeretettel használnak manicheánus nyelvezet, szívesen utalva a népszerűtlen kisebbségekre, amikor közpolitikai döntéseiket legitimálják. Többek között Salvini és Trump is gyakran hivatkoztak a veszélyes bevándorlók fenyegetésére, hogy növeljék szigorú biztonságpolitikai és rendvédelmi intézkedéseik támogatottságát. A populista diskurzusok mind a transznacionálisan beágyazott liberális csoportokat, mind a társadalmilag marginalizált kisebbségeket az „igazi nép” ellenségeként ábrázolhatják (Müller, 2016). Ez a diszkurzív viszony pregnánsan mutatja, hogy a populista politikai kormányzás alapvetően ellenséges a liberális demokráciák intézményeivel: a népi meggyőződések ugyanis magasabb erkölcsi tartalommal bírnak, mint az elitek által hirdetett értékek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közpolitika-alkotásban – az ideáltípusok szerinti működést feltételezve – a populista kormányzás és a liberális demokráciák közötti alapvető feszültséget az 1. táblázat összegzi.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. A közpolitika-alkotás ideáltípusai liberális demokráciákban és populista kormányzás esetén
Liberális demokráciákban
Populista kormányzás esetén
Közpolitikai tartalom
Ideológiailag koherens
A szakterület főáramához igazodik, szakpolitikusok tudására épül
A választói többség preferenciái mellett kisebbségi, marginalizált csoportok jogaira is reflektál
Stabil, csak lassan, kismértékben változik
Ideológiailag sokféle, változékony
Hajlamos a szakterületi főáram megkérdőjelezésére, szakpolitikai innovációkra
A választói többség preferenciáit tükrözi, ellenséges a népszerűtlen kisebbségi csoportokkal
Hajlamos radikális, paradigmatikus reformokra
Közpolitikai folyamat
Formális és informális intézményi korlátok, fékek és ellensúlyok között működik
Sokféle aktor érdemben részt vesz a folyamatban, szakpolitikusok ellenzéki politikai és civil társadalmi csoportok is
A felmerülő szakpolitikai alternatívákról a nyilvánosság terében folyik a párbeszéd
Hajlamos a korlátozó intézmények megkerülésére, a vétópontok kiüresítésére, megszüntetésére
Erősen korlátozott a szakpolitikusok, az ellenzéki pártok és a civil társadalmi csoportok részvétele
A felmerülő szakpolitikai alternatívákról közvetlenül kommunikál a választókkal
Közpolitikai diskurzus
Korlátozottan használja a diszkurzív kormányzás eszközeit
Párhuzamos közpolitikai diskurzusok léteznek, versengő értelmezési keretekkel
Egyesítő, befogadó narratívákat keres
Erőteljesen épít a diszkurzív kormányzás eszközeire
Szívesen él érzelmileg túlfűtött, bulvár kommunikációs eszközökkel és az állandó válság érzetére apellál
Megosztó narratívákat használ
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave