Némileg meglepő módon a platformok közül először az adapterek és konverterek szabályozása történt meg az EU-ban. A piacvizsgálatok ezeknek a platformoknak az esetében azt állapították meg, hogy a szereplők az interoperabilitás akadályozásában érdekeltek (Kerber–Schweitzer, 2017), ennek „sikeres” megvalósítása esetén erőfölényes helyzetbe kerülnek, amellyel aztán nagy valószínűséggel visszaélnek. Többéves előkészítő munkát követően az EU Tanácsa végül 2022. október 24-én fogadta el a köznyelvben „USB-C törvény”-ként aposztrofált jogszabályt (EU, 2022a), amely jogforrástípusát tekintve irányelv, és valójában egy 2014-es irányelv módosítása. Az eredeti irányelv a rádióberendezések (radio equipment) forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjára vonatkozott – a szóhasználat is jelzi, hogy a technológia és a piacok mennyivel előrébb járnak, mint a szabályozás. A mind jogilag, mind technológiailag igencsak technikai jellegű jogszabály végeredményben arról szól, hogy a rádióberendezésnek minősülő digitális eszközök1 vezetékes töltését USB-C típusú töltőcsatlakozással is el kell látni. Az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak 2023. december 28-ig kellett saját nemzeti jogrendszereikben elfogadniuk és kihirdetniük, a rendelkezések alkalmazása pedig 2024. december 28-tól alkalmazandó minden eszközcsoportra, kivéve a laptopokat, melyek esetében a jogalkalmazás kezdő dátuma 2026. április 28.

A digitális piacokról szóló jogszabály (Digital Markets Act, DMA) (EU, 2022b) kifejezetten a platformokat célozza, melyeket kapuőröknek (gatekeeper) nevez. A szabályozó az elnevezéssel is érzékeltetni kívánja azt a kitüntetett szerepet és különleges piaci erőt, amelyet ezek a vállalatok birtokolnak. A jogszabály elsődleges célja, hogy a platformalapú piacokon, szektorokban is érvényesüljenek a tisztességes verseny feltételei és tényleges verseny működjön, illetve hogy a kapuőr inherensen erőfölényes helyzetével ne éljen vissza. Ennek megfelelően a platformoknak biztosítaniuk kell az interoperabilitást, üzleti felhasználóik számára az általuk generált adatokhoz való hozzáférést, hirdetőik számára az ellenőrzést, valamint üzleti felhasználóik számára nem írhatnak elő kizárólagosságot, hanem biztosítaniuk kell azok szabad hirdetését és szerződéskötését. Tiltott magatartásnak minősül a saját szolgáltatás előre rangsorolása, vásárlóik számára harmadik féllel való kapcsolatfelvétel megakadályozása, deinstalláció megakadályozása, valamint a végfelhasználók tevékenységének nyomon követése célzott hirdetésmegjelenítés végett (kivéve, ha ehhez a felhasználók explicite hozzájárulnak).

A jogszabály meghatározza a kapuőrstátusz kritériumait is, amelyek a következők: domináns piaci helyzet, közvetítői szerep, valamint ezek legalább három éve való fennállása. A rendelet hatályba lépésének dátuma 2023. május 2. A releváns platformoknak ezt követően két hónapos időkeret állt rendelkezésükre, hogy kapuőrstátuszukat bejelentsék az Európai Bizottságnak, és a jogszabály által előírt adatszolgáltatási kötelezettségüknek is eleget tegyenek. A Bizottság ezen időszakot követően kezdte a megfelelés- (compliance) vizsgálatát, emellett folyamatos piaci vizsgálatokat végez, jogérvényesítési céllal. A jogszabályi előírásoknak való nemmegfelelés esetén a kapuőrvállalat globális forgalmának 10%-ára büntethető, amely ismételt jogszabályi nemmegfelelés esetén a forgalom legfeljebb 20%-ára nőhet. Ideiglenes jogszabálysértés esetén a büntetés mértéke legfeljebb a napi forgalom 5%-a, a jogszabályellenes magatartás idejére vonatkozóan. A BigTech erősen lobbizott a jogszabály elfogadása ellen, azonban megakadályozni nem tudta (Cini–Czulno, 2022).

Carugati (2022) előzetes értékelése a következő vállalkozásokat sorolta a kapuőrök közé a digitális piacokról szóló jogszabály értelmében: a négy legnagyobb BigTech-cég, vagyis az Alphabet (Google, YouTube), az Amazon, az Apple, a Meta (Facebook, Instagram, Messenger, WhatsApp) és a Microsoft, továbbá az Airbnb, a Booking, az Oracle (felhőszolgáltatása), a PayPal, a Salesforce, az SAP, az Uber és a Zoom. Ezzel szemben az Európai Bizottság 2023. szeptember 6-án hat kapuőrvállalatot azonosított: Aphabet, Amazon, Apple, ByteDance, Meta és Microsoft (EC, 2023d), különböző platformszolgáltatásaik mentén (1. táblázat). Ezenfelül 2023. szeptember 5-én a Bizottság az azonosított kapuőrökkel kapcsolatban összesen 28 vizsgálatot indított, például az online közvetítői szolgáltatásaikra, operációs rendszereikre, internetes böngészőikre, online reklámozási szolgáltatásaikra, illetve online közösségimédia-szolgáltatásaikra vonatkozóan (DMA.100011 – DMA.100123 sz. esetek).2