Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.): Trendek és töréspontok V.
›
II. Platformgazdaság
›
A szabályozás lehetőségei és korlátai
›
1. A tanulmány legfontosabb megállapításai

1. A tanulmány legfontosabb megállapításai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pelle Anita informatív leírást ad a piacok egyik viszonylag új formájáról, a platformokról, a rájuk épülő platformgazdaságról és ennek szabályozási kísérleteiről az Európai Unióban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A platform a szakirodalom meghatározása szerint a piac kínálati és keresleti oldalát egyaránt tömörítő közvetítő; leggyakrabban digitális formában, digitális felületként jelenik meg, mint az internetes keresőprogramok, az online áruházak, az ár-összehasonlító oldalak vagy a közösségi média közismert példái. A cikk bemutatja az új szereplőket, ökoszisztémákat, az új üzleti modellt, amelyben „…az együttműködés legalább olyan fontos, mint a versengés”. A platformok kialakulásának gyakori kísérőjelensége a versenykorlátozás: a monopolpozíciót erősítő fúziók és kartellek, majd ennek nyomán az erőfölénnyel való visszaélés, beleértve a kínálat megtagadását, a kizárólagos kereskedést, a túlárazást és az árukapcsolást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány szerint az nehezíti a szabályozást, hogy nem egyszerű a releváns piac kijelölése, az információs előnyből is származó piaci erő meghatározása és a transzparencia hiánya miatt a belépési korlátok értékelése. Ezeket a bonyodalmakat jól szemléltetik a részletesen bemutatott versenyügyi eljárások, amelyeket az európai hatóság az elmúlt másfél évtizedben folytatott le többek között a Microsoft, a Google, az Apple, a Facebook, a Visa és a Mastercard ügyében. Az érintett cégeket sokszor a kifogásolt magatartás megszüntetésére késztették, többször tetemes büntetéseket is kiszabva, más esetekben viszont a hatóság nem talált fogást a vállalatokon, jóváhagyta tervezett lépéseiket – mint a felvásárlások, összeolvadások zömét –, vagy a Bíróság semmisítette meg a Bizottság határozatát, főként adózási esetekben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európai Bizottság 2015-ben fogalmazta meg a digitális egységes piacra vonatkozó stratégiáját, amelynek egyik alapeleme a digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálása a piac kiterjesztése, a széles körű elérhetőség növelése révén, továbbá a digitális versenyképesség javításával, és ennek részeként a megfelelő szabályozási környezet, az egyenlő versenyfeltételek kialakításával. A tapasztalatok azt mutatták – de a tanulmány a konkrét indokokat explicit módon nem jelöli meg –, hogy az általános versenyszabályozás keretei erre nem elegendőek, ezért 2022-ben két új európai jogszabály is született. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelkezés elsősorban a fogyasztóvédelemre, a digitális piacról szóló pedig kifejezetten a platformokra összpontosít. Ezek központi „inherensen erőfölényes helyzetben” lévő, kapuőröknek nevezett szereplőit tevékenységük átláthatóságának növelésére kötelezi, tételesen felsorolja a tiltott magatartásformákat, és az előírások teljesítésének szigorú számonkérését helyezi kilátásba, jelentős büntetés terhe mellett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Noha az új szabályozás csak 2023–24-ben lép életbe, így hatásossága még nem ítélhető meg, a tanulmány következtetései meglehetősen optimistának – vagy némileg leegyszerűsítőnek – tűnnek:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • „A digitális egységes piac stratégia alapvetően előremutató volt és nagy változásokat hozott az uniós digitálispiac-szabályozásban.”
  • „…az Európai Bizottság elkötelezett egy tisztességes, átlátható, minden szereplő számára egyenlő versenyfeltételeket biztosító egységes digitális európai piac kiépítése és felügyelete mellett” (i.m. 21.).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A derűlátás megalapozottsága már csak azért is kétséges, mert Pelle Anita maga is jó néhány nehézséget említ. Többek között azt, hogy a digitális piacokon a jogszabályalkotás csak követő-reaktív lehet; ezt bonyolítja a sajátos uniós piac és szabályozás „… amely egyrészt nemzeti szabályozási sémák és fogyasztói szokások mentén töredezett, másrészt az uniós döntéshozatali eljárás nehézkességének terhét is magán viseli” (i.m. 11.). Bár a digitális gazdaság esetében kétségtelenül szerepet játszanak a piac sajátosságai, a gyors változások, az egymást követő innovatív megoldások és a korlátozott átláthatósággal felerősített információs aszimmetria is, a két megállapítás nemcsak erre a szegmensre, hanem a szabályozás széles területeire igaz. Ezért érdemes a digitális piacokat tágabb kontextusba helyezni és tovább gondolkozni a nehézségek természetéről.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave